Eddig a fúróberendezéseket csak ott vetették be, ahol a szeizmikus és egyéb földtani adatok alapján az emberi szem úgynevezett szénhidrogén-indikátorokat és rajtuk keresztül potenciális lelőhelyeket azonosított be, ám mostantól a mesterséges intelligencia (ME) és a gépi tanulás elvén működő szoftverek új felfedezésekhez vezethetnek – írja az Oilprice.com energiapiaci hírportál.
Az MCF Energy megérkezett Európába
A gépi tanulás elvén működő szoftverek ugyanis képesek nagy mennyiségű 3D-s szeizmikus adatot mintavételezni, a hullámformákat egyedi minták azonosítása érdekében lebontani, és olyan új célpontokat kijelölni a fúrófej számára, amelyeket az emberi szem soha nem venne észre.
Ez sehol sem sürgetőbb, mint Európában, hiszen az ukrajnai orosz invázió és a szankciók következtében itt van a legnagyobb szükség a saját szénhidrogén-erőforrásokra.
Ezt az igényt az elsők között felismerve, az MI-vel felfegyverkezett amerikai MCF Energy áthozta világszerte már kipróbált technológiáját az Atlanti-óceánon, és már meg is kezdték a fúrásokat a kontinensen, méghozzá a szomszédos Ausztriában.
Először Welchau kutatási területén indult a kutatás, mivel az itteni, űrből is látható 100 négyzetkilométeres geológiai struktúra egy tavalyi független értékelés szerint mintegy 100 millió hordó kőolaj-egyenértékű fosszilis energiatartalékot rejthet. Ráadásul egy a 80-as években fúrt kút a mostani fúrás helyszínétől délre kitermelhető gázt és kondenzátumot talált, igazolva a földgáz jelenlétét a területen.
A Paradise szoftver mindent lát
Amikor ez a 40 naposra tervezett fúrás befejeződik, az MCF a fúrótornyot Németországba szállítja, ahol újra megnyitja a több mint 110 négyzetkilométeres olaj- és gázlelőhelyet a lechi és kelet-lechi koncessziós területen, ahol már korábban is találtak szénhidrogént.
Az MCF Energy által használt Paradise szoftver segítségével a számítógép eddig nem látott információkat nyer ki a szeizmikus adatokból
– mondta James Hill, az MCF Energy vezérigazgatója a portálnak. A cég MI-elemzője, Deborah Sacrey pedig hozzátette, hogy a program előrejelzései eddig 80 százalék feletti arányban voltak sikeresek az olyan területeken történő fúrásoknál, ahol az ember semmit sem érzékelt. A vállalat ez idáig 9 lelőhelyet fedezett fel.
A 45 éves olaj- és gázkutatási tapasztalattal rendelkező, geofizikusi végzettséggel rendelkező Sacrey, aki korábban az Egyesült Államok texasi és louisianai területein a 2D-s és 3D-s szeizmikus adatok értelmezésére szakosodott, részben saját maga fejlesztette a Paradise-t, és jelenleg egyedül ő alkalmazza.
A szoftvert amúgy egyelőre nem is szabadalmaztatták, mivel úgyis csak egy szűk szakértői kör tudná hatékonyan használni.
A szuperszámítógépek teljesítménye mára elérte azt a szintet, hogy egy megfelelő szoftverrel képes adatokat mintavételezni egy 3D-s szeizmikus térfogaton belül, és a hullámformákat több mint 50 elemre bontani, amelyeket neuronnak neveznek, és amelyek mindegyike különböző hullámtulajdonságokkal rendelkezik.
Ezeket a neuronokat aztán összevetik a kútinformációkkal mind a száraz, mind a termelő kutak esetében. Így olyan egyedi elemekhez jutnak, amelyek azonosítják a gázt, az olajat, a porozitást és sok más, a kitermelést befolyásoló tényezőt. Ezután a mesterséges intelligencia a teljes adathalmazt átvizsgálja, hogy a neuronok egyedi halmazait azonosítsa a térképen.
Bedobja magát a Big Tech is
Sacrey szerint a Paradise szoftver 15-ször hatékonyabban elemzi a szeizmikus adatokat, mint a többi szoftver, és ez lehetővé teszi, hogy megkülönböztesse a felszín alatti lerakódások nagyon vékony rétegeit, illetve meglássa a porozitás vékony csíkjait, amire az emberi szem nem képes. Ez azért fontos, mert a szénhidrogének a földalatti porózus kőzetekben bújnak meg.
Az Oilprice.com szerint egyébként az MCF Energyn kívül olyan jól ismert Big Tech világcégek is rávetették magukat a fosszilis energia MI-s kutatására, mint az Amazon, az Alphabet, a Microsoft, az IBM, az Nvidia, a Palantir és a BlackBerry.
