Románia és Bulgária schengeni csatlakozása: elérkezett a döntés napja

A mai napon az Európai Unió belügyminiszterei a Bel- és Igazságügyi Tanács ülésén ismételten napirendre tűzik Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának kérdését. A döntés sorsfordító lehet mindkét ország számára, hiszen hosszú évek óta várnak arra, hogy teljes jogú tagként csatlakozhassanak az unió belső határellenőrzés nélküli övezetéhez.

Románia és Bulgária egyelőre csak részlegesen tagja a schengeni övezetnek, a már érvényes határnyitás a légi és a tengeri közlekedésre vonatkozik. A schengeni övezeten belüli szárazföldi határokon – vagyis a görög–bolgár, a bolgár–román, illetve a román–magyar közúti és vasúti határátkelőkön – ellenőrzik az utasokat. 

A csatlakozás nemcsak a két ország számára jelentene komoly előnyöket, hanem Magyarország és a régió számára is kedvező hatásokat hozhat.

Románia és Bulgária schengeni csatlakozása

Románia és Bulgária a 2007-es uniós csatlakozásuk óta törekszik arra, hogy a schengeni övezet tagjaivá váljanak. Bár a technikai feltételeknek már 2011-ben megfeleltek, politikai akadályok – különösen a korrupció elleni küzdelemmel és az igazságszolgáltatás reformjával kapcsolatos aggodalmak – miatt

Az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek a határvédelem megerősítésére és az uniós szabályok betartására, amelyet az Európai Bizottság és az Európai Parlament is elismert. Korábban azonban Ausztria és Hollandia megvétózta a csatlakozási döntést. Azóta Hollandia jelezte, hogy Bulgária helyett csak Románia csatlakozásával szemben voltak fenntartásai, míg Ausztria sokáig a migrációs nyomásra hivatkozva ellenezte a bővítést.

Nemrég azonban az osztrák belügyminiszter az APA helyi hírügynökség megkeresésére közölte, hogy Ausztria nem vétózza tovább a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet bővítését. „Ausztria kemény, de építő jellegű uniós politikával érvényesítette akaratát, hogy országunkat és az Európai Uniót biztonságosabbá tegye” – hangsúlyozta Gerhard Karner belügyminiszter. Két éven át „keményen, de konstruktív szellemben folytak a tárgyalások”, míg a határvédelmi csomaggal egy újabb fontos lépést sikerült tenni.

Karner azt is közölte, hogy a november 22-i budapesti miniszteri munkatalálkozót követően Karl Nehammer kancellárt tájékoztatta a dolgok jelenlegi állásáról. „A külső határok védelmét megerősítik, a belső határokat továbbra is ellenőrzik, a migránsokat pedig nem engedik át” – sorolta a miniszter. A határvédelmi csomagot követően – a kancellárral egyeztetve – a következő lépést az uniós tagországok belügyminisztereinek csütörtöki brüsszeli találkozóján tehetik meg.

Karner hangsúlyozta, hogy világosan beszélnek a számok is: míg a schengeni vétó előtti évben októberig még 70 ezer illegális határátlépés volt, addig idén csak 4 ezer. „Vétó nélkül a határsértések masszív csökkentése nem lett volna lehetséges. Követeléseinket komolyan vették” – fűzte hozzá.

A magyarok nélkül nem ment volna

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányának uniós elnöksége alatt kiemelt prioritásként kezelték a schengeni bővítést felismerve annak fontosságát, hogy Románia és Bulgária is teljes jogú részese legyen a szabad mozgás övezetének. A tárgyalások során Magyarország világossá tette: a két ország csatlakozása az európai egység és szolidaritás erősítését jelenti.

Továbbá, a csatlakozás jelentős gazdasági és politikai előnyökkel járna. Románia és Bulgária számára megszűnnének a belső határellenőrzések, ami felgyorsítaná a kereskedelmet és csökkentené a szállítási költségeket. Az egyszerűbb határátlépés várhatóan fellendítené a turizmust is, és megerősítené a lakosság uniós intézményekbe vetett bizalmát.

Magyarország szempontjából a bővítés hozzájárulhatna a régión belüli gazdasági együttműködés elmélyítéséhez, valamint az áruk szabadabb mozgásához. Az intézkedés továbbá erősíthetné az EU külső határainak védelmét, ami Magyarország számára is mérsékelhetné a migrációs nyomást.

Amennyiben ma sikerül megállapodásra jutni, az nemcsak Románia és Bulgária integrációját erősítené, hanem az Európai Unió kohézióját is. Azt viszont fontos tudni, hogy 

a román rendszámú gépjárművekkel kapcsolatban. Az intézkedés nem a határátkelőknél, hanem a belső területeken, mélységi ellenőrzések formájában valósul meg.

Hasonló ellenőrzéseket a múltban más országok járműveire vonatkozóan is alkalmaztak, ezzel biztosítva a közlekedési szabályok és az uniós normák betartását, valamint így jártak el a romániai repülőtereken és kikötőkben, amikor az ország részlegesen vált az övezet tagjává.

A mai nap folyamán minden bizonnyal nagy figyelem övezi majd a belügyminiszterek ülését, amely nemcsak a két ország, hanem a régió jövője szempontjából is kulcsfontosságú lesz. Az mindenképpen bizalomkeltő és a magyar elnökség diplomáciai sikere, hogy a korábbi fenntartások ellenére most reális esély mutatkozik a döntés megszületésére.