A semmiből bukkant fel egy sziget a Balaton kellős közepén – a strandolóknak a legrosszabbra is fel kell készülniük

Az elmúlt hetek csapadékos időszakának egyre látványosabb lenyomataival találkozhatunk szerte Magyarországon. A közösségi médiában terjedő legújabb drónfelvétel alapján újra látszik a hírhedt balatonfenyvesi Majomsziget. Az elmúlt hetek elhúzódó aszálya miatt a Balaton vízszintje jelenleg már csupán átlagosan 83 centiméter. Amennyiben nem érkezik hamarosan kiadós esőzés, fel kell készülnünk az iszapos, sekély strandolásra.

A Sonline Somogy vármegyei hírportál cikke szerint a partvidéken élők és a nyaralótulajdonosok egyre aggasztóbb jelekre lettek figyelmesek, hiszen a Balaton vízszintje napról napra centimétereket csökken. Míg a strandolók a sekély, gyorsan melegedő vizet egyelőre talán kevésbé bánják, a természet valósággal szomjazik. Balatonfenyvesnél a napokban újra napvilágot látott a sokak által csak „Majomszigetnek” nevezett homokzátony.

„Sokkal nagyobb probléma az, hogy gyakorlatilag nem folyik a víz a déli vízgyűjtőről a tóba. Bár az utóbbi napokban esett némi csapadék, Toponáron és Kaposfüreden nagyjából 18 millimétert mértem, a talaj mélyebb rétegei is annyira porszárazak, hogy a föld azonnal elnyeli a nedvességet. Nincs csörgedezés, a kis vízfolyások, mint például az Aranyos-patak, egyszerűen elszivárognak a talajban, még mielőtt elérnék a Balaton befolyóját” – mondta Tóth István, mezőgazdasági szakember, érzékeltetve a csapadékhiány mértékét.

A szakértő kiemelte, hogy a tó igazi táplálója a Zala folyó, de jelenleg az északi Séd patakokhoz hasonlóan ez is csak minimális vizet hoz. Ráadásul a százezer hektárt felölelő déli vízgyűjtőn az aszály nemcsak a tavat, hanem a növénytermesztést is fenyegeti.

Jelenleg nagyjából 100-150 milliméter eső hiányzik a talajból, ami miatt a déli vízgyűjtő képtelen eljuttatni a vizet a magyar tengerig. Bár a legutóbbi esők a kapásnövények (napraforgó, kukorica) túlélését épp átsegítették egy holtponton, a gyümölcsfáknak (mint az őszibarack és a cseresznye) létkérdés a további vízmegtartás, különben a termés íztelen lesz, vagy a fák is kipusztulnak.

Amennyibe a tartós vízhiány továbbra is marad, akkor a fürdőzőknek újra meg kell barátkozniuk az iszappal.

„Kérdés, hogy mennyire lesz türelmes az üdülővendég vagy a nyaraló, ha befelé kell gyalogolnia a vízért. Erre már volt példa: 15 évvel ezelőtt Fonyódligeten mélyen az iszapba, ásott pallón kellett besétálni legalább 40-50 métert” – idézte fel Tóth István.

Nemcsak a Balaton van veszélyben: bejelentést tett a Tisza-kormány a Velencei-tóról – új törvény készül, így próbálják megmenteni

„A Velencei-tónál a mai egyeztetésen a helyi környezetvédő civilek, a polgármesterek és a vízügyi szakemberek is személyesen kifejtették álláspontjukat. Az elmúlt évek elhanyagoltsága után most végre széles körű párbeszéd indult a tó megmentéséért” – írta szerda esti Facebook-bejegyzésében Gajdos László élő környezetért felelős miniszter.

A Balatonból átlagosan továbbra is 20–30 centiméter víz hiányzik, a Velencei-tóból azonban ennél jóval több. A tó optimális vízállása 130 centiméter, ehhez képest május végén Agárdnál 62 centimétert mértek az Országos Vízjelző Szolgálat munkatársai. Az Időkép cikke szerint hasonlóan alacsony vízállás utoljára 2022 augusztusában alakult ki, akkor madártávlatból néztük meg a tavat. A mélypont 2022. szeptember 23-án következett be, aznap Agárdnál mindössze 53 centiméter volt a tó vízszintje. Vagyis az eddigi legalacsonyabb vízállást mostanra 9 centiméterre közelítettük meg.

Kiemelték, hogy a mostanihoz hasonló vízállás nem példa nélküli, a Velencei-tó átlagosan 100 évente kiszárad.