A lengyel elnök aláírta az idei költségvetési törvényt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAndrzej Duda lengyel elnök aláírta a 2025-ös költségvetési törvényt, de egyes előírásait utólagos normakontrollra küldte az alkotmánybírósághoz – közölte pénteki sajtóértekezletén Malgorzata Paprocka, a varsói államfői hivatal főnöke.
Az utólagos normakontrollról Andrzej Duda azért döntött, mert a törvényhozói munkálatok során a költségvetési törvénybe bekerültek az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és az alkotmánybíróságot komolyan érintő módosítások – mondta az államfői hivatal főnöke, utalva arra, hogy a parlament az eddigiekhez képest jelentősen csökkentette a bíróságok függetlensége felett őrködő KRS és az alkotmánybíróság költségvetésének a fizetésekre vonatkozó tételeit.
Paprocka megjegyezte: szemlátomást nem véletlenszerű azon intézmények köre, amelyek esetében a törvényhozók megcsorbították a költségvetést. Köztük van a Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN), az állami számvevőszék, valamint az államfői hivatal is. Az államfő viszont csak a KRS és az alkotmánybíróság költségvetésére vonatkozó előírásokat irányította normakontrollra – húzta alá.
Az államfő a tervezett költségvetési hiány mértéke miatt is aggódik, az államháztartásért viszont a kormány viseli a felelősséget. Rámutatott: a költségvetési törvény esetében az államfő nem élhet vétójogával. Az idei lengyel költségvetésről szóló törvény maximum 289 milliárd zloty (28 ezermilliárd forint) hiányt irányoz elő, ami
a GDP 7,3 százalékának felel meg.
A költségvetési törvény az államfői indítványtól függetlenül hatályba lép, de az alkotmánybíróság utólag hatályon kívül helyezheti a vitatott előírásokat. A Donald Tusk vezette kormány viszont kétségbe vonja a taláros testület működésének törvényességét, és nem ismeri el az alkotmánybírósági végzéseket.
A kormánykoalíció bírálja a pénteki államfői indítványban szereplő KRS összetételét is. A parlamentben ez ügyben tavaly nyáron megszavaztak egy törvénymódosítást, mely szerint a 25 tagú KRS 15 bíró tagját a bírói szervezetek választanák meg. Ez 2017-ig is így volt, mielőtt az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) párt által vezetett kormány úgy módosított a vonatkozó törvényen, hogy a testület bíró tagjait a szejmnek kell megválasztania.
A KRS-ről szóló új kormánykoalíciós törvénymódosítás azonban nem lépett hatályba. Andrzej Duda ugyanis augusztusban nem írta alá a jogszabályt, hanem előzetes alkotmánybírósági normakontrollra irányította.
Varsó kiállt Trump mellett: a NATO-tagoknak ki kell nyitniuk a pénztárcájukat – magasabb védelmi kiadásokra van szükség
Az amerikai elnök szerint a GDP 5 százalékára kellene emelni a védelmi kiadásokat. A NATO-tagok közül a lengyelek vannak a legközelebb ehhez, míg a lemaradóknak akár évtizedekbe is telhet ennek a szintnek az elérése.
