A kormányzatok néha rossz lóra tesznek, ez történt a Mojave-sivatagban, a kaliforniai–nevadai határ közelében lévő Ivanpah naperőművel. Távolról olyan, mint egy hatalmas csillogó tó, közelről egy földönkívüli, több százezer tükörből álló létesítmény. A tükrök három toronyra irányulnak, amelyek mindegyike magasabb, mint a New York-i Szabadság-szobor.
A Los Angeles Times a világ legrondább naperőművének minősítette a létesítményt, amely 2014 elején kezdett működni, és akkor a napenergia jövőjeként hirdették. Alig több mint egy évtizeddel később, most bezárják.
Az erőmű társtulajdonosa, az NRG Energy januárban jelentette be, hogy felbontja az áramszolgáltatókkal kötött szerződéseket, és a hatósági jóváhagyás függvényében 2026 elején megkezdi az erőmű bezárását, előkészítve a területet arra, hogy egy új típusú napenergia számára újból hasznosíthassák.
A CNN szerint egyesek számára az Ivanpah az elpazarolt adódollárok és a környezeti károk hatalmas, fényes emlékműve. Mások szerint az ehhez hasonló kudarcok természetes részei a tiszta energiára való áttérés legjobb megoldásainak megtalálásáért folytatott versenynek. A létesítmény tervezésekor még
potenciáláttörésnek tekintették az itt alkalmazott, koncentrált vagy termikus napenergia technológiáját.
Ez úgy működik, hogy több százezer számítógép-vezérelt tükör, úgynevezett „heliosztát” követi a napot, és a sugarakat három toronyra koncentrálja, amelyek mindegyike körülbelül 137 méter méter magas, és a tetejükön vízzel töltött kazánok vannak. A nap koncentrált energiája ezt a vizet gőzzé alakítja, amely egy turbinát hajt meg, és így áramot termel.
Ennek a technológiának az egyik legfontosabb előnye, hogy képes tárolni a hőt, ami lehetővé teszi a villamosenergia-termelést éjszaka, vagy akkor is, amikor nem süt a nap, anélkül, hogy akkumulátorokra lenne szükség.
A projektet a kormány 1,6 milliárd dollár értékű, az Energiaügyi Minisztérium által nyújtott hitelgaranciával támogatta, két közműszolgáltató,
pedig hosszú távú, 2039-ig szóló megállapodást kötött a termelt energia megvásárlására. Megnyitásakor, 2014-ben ez volt a világ legnagyobb naphőerőműve, amely mintegy 13 négyzetkilométernyi szövetségi területen terül el.
Ez a projekt az egész iparágban tapasztalható, izgalmas fejlődés szimbóluma
– fogalmazott Ernest Moniz akkori energiaügyi miniszter az avatóünnepségen.
A dolog azonban nem úgy sült el, ahogyan tervezték. Először is kiderült, hogy a technológia kényes, soha nem működött olyan jól, mint ahogyan azt tervezték – magyarázta a hírtelevíziónak Jenny Chase, a BloombergNEF napenergia-elemzője.
Az ilyen típusú erőműveket „technikailag nagyon nehéz működtetni”, mert nem elég, hogy üzemeltetni kell a turbinát és karban tartani a sok mozgó alkatrészt, ahogyan a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek estében is, ráadásul még ötvözni is kell az elosztott energiaforrás kihívásaival. A technológia ugyanis a nap pontos követésére szolgáló tükrökre épül, azokat azonban nagyon nehéz tökéletesen felsorakoztatni, és mindig egy vonalban tartani.
A legnagyobb probléma azonban talán az volt az Ivanpah számára, hogy a fotovoltaikus energia nagyon-nagyon olcsó lett. A világ egyes részein „gyakorlatilag egy kerítéspanel áráért meg lehet venni egy napelemet”, hangsúlyozta Chase, hozzátéve, hogy az Ivanpah építésének idején „senki sem gondolta volna, hogy a napelemek és az akkumulátorok ennyire olcsók lesznek”.
Az NRG szóvivője is azt emelte ki az AP tudósítása szerint, hogy a termelt energia ára 2009-ben, a szerződések megkötésekor még versenyképes volt, de ma már nem képes tartani a lépést a sokkal kisebb telepítési és üzemeltetési költségű napelemekkel.
A projekt kritikusai szerint a bezárás újabb bizonyíték arra, hogy a létesítményt eleve meg sem kellett volna építeni. Julia Dowell, a Sierra Club környezetvédelmi egyesület vezető kampányszervezője puszta „pénzpocsékolásnak és környezeti katasztrófának” nevezte.
A projekt megépítése pótolhatatlan, érintetlen sivatagi élőhelyet pusztított el
– panaszkodott a CNN-nek.
A Mojave ugyanis többek között a veszélyeztetett sivatagi teknősök élőhelye, és nagy felháborodást okozott a sok elpusztult madár is. A tükrök intenzív hősugarai által a levegőben elhamvasztott madarakról szóló sajtójelentések csak növelték a projekttel szembeni ellenállást.
Egyesek az Ivanpah kudarcát kihasználva azzal érvelnek, hogy a megújulóenergia-projektekre nem szabad állami pénzt fordítani, és ez a nézet egybecseng az új kormányzatéval. Donald Trump elnök egyik első intézkedése az volt, hogy elrendelte a szövetségi földeken megvalósuló új megújulóenergia-projektek engedélyezésének felfüggesztését.
A megújuló energiával foglalkozó szakértők szerint azonban
fontos, hogy a kormányok a tiszta technológiák széles skálájába fektessenek be,
emlékeztettek, hogy sok minden bevált.
„Rendkívül nehéz kiválasztani a győzteseket, és nem probléma, hogy egyes technológiákat megelőznek mások, amíg az innováció folytatódik” – hangsúlyozta Kenneth Gillingham, a Yale School of the Environment közgazdászprofesszora. Ő is arra emlékeztetett, hogy nem volt egyértelmű, mely napenergia-technológiák bizonyulnak majd a legköltséghatékonyabbnak, amikor 15 évvel ezelőtt az Ivanpah építése zajlott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.