Görögország is beáll Donald Trump mögé, földgázzal váltaná le a megújuló energiaforrásokat

Görögország kormánya a jelek szerint a megújuló energiaforrások helyett a Jón-tengeri földgáz kitermelésére koncentrál. Amerikai energetikai vállalatok már jelezték is, hogy szívesen együttműködnének Athénnal a földgázkincs kiaknázásában.

Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök tervei szerint Görögország „vezető szerepet játszhat a globális energiapiacon”, és „az elkövetkező években dinamikus energiaexportáló gazdasággá” válhat. 

A miniszterelnök egy január végi, hosszú Facebook-posztjában arról is beszámolt, hogy az amerikai Chevron is érdeklődik a régióban végzett kutatás iránt, ami szerinte „fontos fejlemény”.

Az amerikaiakat régóta érdekli a görög földgáz

A hírrel kapcsolatban a Deutsche Welle internetes kiadása emlékeztetett, hogy az amerikaiak érdeklődése nem új keletű, az ExxonMobil már öt éve jelezte, hogy kész az együttműködésre, és engedélyt is kapott kutatófúrások elvégzésére.

Az üzlet valóban csábító lehet, mert az előzetes becslések szerint a gázmező a Peloponnészoszi-félszigettől Kréta szigetéig húzódik, és ugyanolyan gazdag lehet, mint az egyiptomi Zhor-mező, amelyet az olasz ENI fedezett fel még 2015-ben, és amely mintegy 850 milliárd köbméter földgázt tartalmaz.

• Ebből 2-2,5 ezermilliárd köbmétert lehet gazdaságosan kitermelni, 
• ami egy tanulmány szerint Európa gázszükségletének 15-20 százalékát fedezi. 

Nem csoda, hogy felkeltette az amerikai energetikai cégek érdeklődését, különösen, mióta Donald Trump újraválasztott amerikai elnök „fúrunk, bébi, fúrunk” mantrája hasonló hozzáállásra biztat más kormányokat is, és az Egyesült Államokban ennek ellenére az idén aligha várható a kitermelés nagyarányú növelése.

Változik Görögország energiapolitikája?

Micotákisz pedig nem is olyan régen még kiállt a zöldenergia és az átállás mellett, 2019-es beszédében az ENSZ Közgyűlésen megerősítette országa elkötelezettségét a klímaváltozás ellni harcra, és megígérte, hogy 2028 végére bezárják az összes széntüzeléses erőművet.

Az akkori kormánya 

és még tavaly is fogadkozott, hogy nem adnak ki több koncessziót földgáz- és olajkitermelésre.

Éppen csak közben kiderült, hogy az energiaválság és vele az emelkedő áram- és gázárak tartósabbak, mint várták. Trump újraválasztása óta Micotákisz is folyamatosan felülvizsgálja korábbi álláspontját, amely szerint a zöldátalakulás egyirányú utca, ahol nem lehet visszafordulni.

A megújuló energiaforrások hanyagolása engedmény Donald Trumpnak

Most már támogatja a földgázkitermelést, és a görög kormány kész több engedélyt kiadni kutatófúrásokra – lehetőség szerint amerikai cégeknek, amivel egyúttal be is kerülhetnek Trump kegyeibe. Szimbolikusnak is lehet nevezni, hogy a Chevron érdeklődését a régi-új amerikai elnök beiktatásának napján jelentették be Athénban.

A környezetvédők természetesen bírálják a pálfordulást, és aggódnak a tengerparton turizmusból és halászatból élők is. Valószínű, hogy több szervezet is bírósághoz fordul majd a kutatás legalábbis ideiglenes leállítása érdekében.

Alexandra Sdoukou környezetvédelmi és energetikai miniszter az állami televízióban próbált mindenkit megnyugtatni, azzal érvelve, hogy az érintett cégek rengeteg nemzetközi tapasztalattal rendelkeznek, és a környezetvédelem változatlanul prioritás a kabinet számára.

A legtöbben azonban nem bíznak a kormány ellenőrző mechanizmusaiban, és nem is hiszik, hogy egyhamar megkezdődhet a gázkitermelés a Jón-tengeren. Szakértők szerint is legalább tíz év kell ehhez, mert az energetikai vállalatoknak előbb meg kell győződniük arról, hogy a nyereség megéri a befektetést.

Tíz év, mire kitermelik a gázt

Először ugyanis fel kell mérni a gázkészletet, aztán vevőt kell találni rá, mert enélkül egy vállalat sem fektet pénzt a projektbe. Utána pedig még bankot kell keresni, amelyik kész hitelt adni, mivel az energetikai cégek általában csak a szükséges tőke maximum 30 százalékát biztosítják.

Harry Cimitrasz görög energiabiztonsági szakértő a kérdéssel kapcsolatban arra is emlékeztetett, hogy bár energetikai vállalatok 2011 óta érdeklődnek a fúrások lehetősége iránt Görögország és Ciprus környékén, egyetlen köbméternyi földgázt sem hoztak felszínre.