A norvégok megunták a zöldenergiát: visszatérnek az olajkitermeléshez – jelentős növekedést tervez az Equinor
A norvég állami Equinor energetikai vállalat, amely hét éve még a nevét is megváltoztatta a megújuló energiával kapcsolatos ígéreteinek részeként, szerdán bejelentette, hogy újra elkezdi növelni az olaj- és gázkitermelést.
A 2018-ban a Statoilról átnevezett Equinor szerdán közölte, hogy a fosszilis tüzelőanyagok termelésének növelését és a megújuló energiaforrásokra fordított kiadások felére csökkentését tervezi, Anders Opedal vezérigazgató pedig azt mondta, hogy célja „a részvényesi érték megteremtése a következő évtizedekre”.
Az Equinor jó helyzetben van a további növekedéshez és a versenyképes részvényesi hozamhoz
– mondta Opedal, párhuzamosan a vállalat 2024-es eredményeinek ismertetésével.
Új célkitűzései szerint a vállalat 2030-ra napi 2,2 millió hordó kőolaj-egyenértéket tervez kitermelni, ami 10 százalékkal magasabb a korábbi várakozásoknál.
Ezzel szemben a megújuló energiaforrásokba és más alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházásokat 2025 és 2027 között 5 milliárd dollárra csökkenti a korábbi 10 milliárd dollárról, a projektfinanszírozás nélkül.
A csoport most erősebb szabad cash flow-ra számít, amit a vezérigazgató szerint
- a portfólió magas szintű minősítésével;
- a megújuló energiaforrásokra és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldásokra vonatkozó beruházási kilátások csökkentésével;
- valamint a szervezetünk egészére kiterjedő költségjavítással érnének el.
A norvégok is elfordulnak a zöldenergiától
Az Equinor lépése azután történt, hogy a Shell és a BP a részvényesek nyomására leállította a fosszilis tüzelőanyagoktól való diverzifikációs terveit, hogy továbbra is olaj- és gázipari szintű hozamot biztosítson.
A Vitol, a világ legnagyobb független energiakereskedője a héten azt mondta, hogy a globális olajkereslet legalább 2040-ig nem fog csökkenni, míg Donald Trump amerikai elnök a múlt hónapban megismételte ígéretét, hogy új lendületet fog adni az ország olajkészleteinek kiaknázására.
Érdekes módon Opedal kitart amellett, hogy az Equinor hosszú távú stratégiája nem változott, és 2050-re a vállalat „teljesen kibocsátásmentessé” fog válni.
A bejelentésre ugyanis azt követően került sor, hogy a társaság októberben közölte, közel 10 százalékos részesedést vásárol a világ legnagyobb tengeri szélerőmű-fejlesztőjében, az Ørstedben. Ezzel a lépéssel az Equinor közelebb kerül megújulóenergia-célkitűzéseihez, és kevesebb pénzért, mint amennyibe a kapacitás saját maga általi, nulláról történő fejlesztése kerülne.
Energiavita: úgy összekaptak Brüsszellel, hogy a norvég kormány túl se élte
Az uniós energiajoggal kapcsolatos vita a koalíciót is felrobbantotta. Az EU ugyanis befolyásolni akarja a norvég energiaipart, amelytől az ország gazdasága és a kormány bevételei is nagymértékben függenek.
Ajánlott videók
Megkívánták a magyar modellt az amerikaiak, felesben mehet a K+F-finanszírozás - Hankó Balázs a Trump–Orbán-találkozóról
