Nesze neked, klímavédelem, rekordon termelnek a világ szénerőművei

A világ nem fog tudni egyhamar szabadulni a széntől. „Semmi sem tudja elpusztítani a szenet. Sem az időjárás, sem egy bomba” – mondta a minap a davosi Világgazdasági Fórumon Donald Trump amerikai elnök, és tényleg úgy tűnik, hogy a szén iránti kereslet nem csökken, inkább nő.

Még az Egyesült Államok szénexportja is folyamatosan emelkedik, hogy kielégítse a globális keresletet, miközben a hazai fogyasztás csökken. A Global Energy Monitor február eleji jelentése szerint 2024-ben rekordszintre ugrott a világon a széntüzelésű erőművek teljesítménye, megközelítette a 2175 gigawattot. Ez a duplája a 2000-esnek.

Ázsia gerjeszti a szén iránti keresletet, Kína a „főbűnös”

„Változatlanul nagy kihívás leválni a szénről, a keresletet elsősorban Ázsia gerjeszti, miközben Európában és az Egyesült Államokban jelentősen csökken a felhasználás” – nyilatkozta a CNBC-nek Dorothy Mei, a szervezet projektmenedzsere.

Ennek a következménye, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint egészen 2027-ig a szintén rekordot jelentő tavalyi 8,77 milliárd tonna körül marad a globális szénfelhasználás.

A legfőbb „bűnös” Kína: 

Kína a világ legnagyobb szénfogyasztója, az IEA legfrissebb adatai szerint 2023-ban a globális kereslet 56 százalékát adta.

Mei szerint Peking azért halmozza fel a szenet, hogy felkészüljön az extrém időjárás okozta áramkimaradásokra, amelyekre nemegyszer volt példa az elmúlt években.

Bár már 2023-ban a megújuló forrásokból származó energia adta a kínai áramellátás 30 százalékát, a pekingi kormány szénből pótolja a hiányt, ha például a kevés eső miatt csökken a vízerőművek kibocsátása. Ráadásul a megújuló forrásokból származó áramot egyelőre nehéz is szállítani, így a teljes infrastruktúra kiépítéséig a szén, a leginkább környezetszennyező fosszilis energiaforrás kritikus fontosságú marad.

India szépen zöldül – de nem eléggé

Indiában, a világ legnépesebb országában a klímaváltozáshoz köthető extrém hőség miatt ugrott meg az energiaigény, amelyet nem tudnak egyelőre kielégíteni megújuló forrásokból.

Ráadásul a kormányzat gazdaság- és infrastruktúra-fejlesztési programjai miatt jelentősen nő az acél és a cement iránti kereslet is, és mindkét ágazat nagymértékben függ a széntől. Az acéligény az idén várhatóan 8-9 százalékkal emelkedik, nagyobb mértékben, mint más gazdaságokban.

India azért a megújulókról sem mond le, ezekből akarja fedezni 2030-ra az ország energiaigényének a felét, és szép haladást ért is el, hiszen már most is több mint 46,3 százaléknál tart.

Máshol is építenek új szénerőműveket

A Global Energy Monitor szerint India és Kína mellett más jelentős ázsiai gazdaságok: 

• Banglades, 
• Indonézia,
• Vietnám 

is épít új szénerőműveket. Az utóbbi várhatóan megelőzi Tajvant, és a világ ötödik legnagyobb szénimportőrévé válik.

Indonézia szénkitermelése is rekordot, 831 millió tonnát ért el tavaly, a Fülöp-szigetek esetében pedig a szén aránya az áramtermelésben meghaladta a kínait, így az ország lett az ettől az energiahordozótól leginkább függő délkelet-ázsiai gazdaság.

Ráadásul ezek az ország

Az ukrajnai háború is szerepet játszik a szén előretörésében

A szén iránti növekvő igény másik oka az ukrajnai háború, illetve az annak következtében Oroszországra kivetett szankciók, amelyek megemelték a gáz árát. A nagy szénimportőrök – Kína, India és Vietnám – emiatt fogta vissza a gáztüzelésű erőművek építését.

A világnak azonban több energiára van szüksége, méghozzá sürgősen, nem csupán a gazdasági növekedés, hanem a roppant energiaigényes mesterséges intelligencia (MI) miatt is. Az adatközpontok ellátáshoz nélkülözhetetlen energia biztosítása a közeljövőben is garantálja, hogy lesz igény a szénre.

A Moody’s Ratings előrejelzése szerint 2030-ra az adatközpontok energiaigénye meghaladhatja a 35 gigawattot – ez több mint a kétszerese a 2022-es 17 gigawattnak –, ahogy az Egyesült Államok, Kína és a világ harcol a fölényért ezen a területen.