Moszkva hajthatatlan, Putyin: megvalósítjuk Ukrajnában a kitűzött céljainkat
Nincs haladás az ukrajnai frontokon a remélt megbékélés, tűzszünet irányába. Oroszország szerint az ukránok több frontszakaszon támadnak, noha Zelenszkij elnök de facto elfogadta a Vlagyimir Putyin elnök által ajánlott húsvéti tűzszünetet – amit akár meg is hosszabbíthatnak. Kijev ugyanezzel vádolja Moszkvát. Persze Putyin sem marad adós. Megüzente Donald Trumpnak és moszkvai tárgyalójának, Steve Witkoffnak, hogy Oroszország addig folytatja ukrajnai műveleteit, amíg el nem éri céljait.
A Strana című ukrán lap (amely ellenzéki médium hírében áll, és egyes ukrán körök szerint Moszkvában szerkesztik) biztató jeleket vél felfedezni a Putyin-bejelentésben. A lap szerint noha a szemben álló felek kígyót-békát kiabálnak egymásra, de a Putyin-féle tűzszüneti javaslatra – igaz, egy idő után – megérkezett egy de facto támogató Zelenszkij-válasz. A gondolatmenet szerint Putyin nem érdekelt a tűzszünetről szóló tárgyalások megszakításában, és főként abban nem, hogy megromoljon Donald Trumppal való jó viszonya. A nyilvánvalóan „oroszpárti” vélemény szerint, ha Moszkva nem akarja Washington jelenlétét, támogatását a megbékéléshez, az néhány héten belül úgyis kiderül.
Mit jelent Putyin kijelentése?
A nyugati katonai elemzők közben egy orosz szó, a „vdolj” jelentésén tanakodnak. Vlagyimir Putyin elnök ugyanis ezzel a szóval voltaképpen megerősítette, hogy a Margarita Szimonjan, az RT oroszországi kormányközeli médiablokk vezetője által a napokban közzétett térkép a jövendő, területileg erősen megnyirbált Ukrajnáról reális lehet. (A térképet az oroszországi média alapján a magyar sajtóban elsőként a Világgazdaság közölte.) Az orosz elnök ütközőzónákról írt „vdolj linyii prikosznovenyii” a tűzszüneti vonal mentén. A nagy kérdés az, hogy melyik oldalon.
Stratégiai bizonytalanság orosz módra
Az Emmanuel Macron francia elnök által bevezetett „stratégiai bizonytalanság” kifejezés oroszországi megfelelőjét most Vlagyimir Putyin alkalmazta a „vdolj” szóval. Ez ugyanis azt jelenti, hogy valamilyen vonal (például a harcérintkezési) mentén. Amikor Vlagyimir Putyin minapi kurszki látogatásakor arról beszélt, hogy
kétszer akkora területtel fizetnek az ukránok a kurszki betörésért,
nem világos, hogy a „kétszer akkora” mihez van viszonyítva:
- a kijevi kormánycsapatok által elfoglalt kurszki területekhez (mintegy 1300 négyzet kilométer, amelynek nagy részét Moszkva szerint visszafoglalták)
- vagy az Oroszország által április közepéig elfoglalt teljes ukrán, csaknem másfél Magyarországnyi területhez.
A „vdolj” szótól nem tudni, hogy a frontvonal melyik oldalára vonatkozik, az oroszra vagy az ukránra – jegyzik meg a moszkvai elemzők.
Propagandaháború
Közben folyik a propagandaháború – más csatornákon is. A moszkvai kormánybarát sajtóban fotók, videók jelentek meg a kurszki területen elfogott, magukat megadó ukrán kormánykatonákról. Az autentikusnak látszó felvételeken középkorú, némelykor a hatvan évhez közeledő korú, fegyvertelen, elcsigázott katonák láthatók szedett-vedett, félig katonai, félig civil ruhákban.
Parancsnokaink magunkra hagytak bennünket, így úgy döntöttünk, hogy az életünk védelmében megadjuk magunkat
– mondta egy ukrán alegységparancsnok.
Az is elgondolkodtató, hogy a kormánysajtó oldalain közölt hirdetésekben új propagandacsatornák jelennek meg a Telegram gyűjtőcsatorna patronálásával (Kamerton, Kvantovoje Szoznanyije), amelyek
egyre nyíltabban bírálják a Gorbacsov-korszakot, a Szovjetunió szétesésének utolsó éveit.
Igaz, feltehetően fizetett hirdetésként a Kamerton (a lapnak 1654 előfizetője van, magát irodalmi és történelmi e-folyóiratként jellemzi) Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió peresztrojka párti, utolsó elnöke idején történt német újraegyesítést veszi célba a három érintett vezető, Helmut Kohl akkori nyugatnémet kancellár, Erich Honecker, a keletnémet rendszer, az NDK utolsó, hatalommal is rendelkező pártvezére és Mihail Gorbacsov képével.
Vendégmunkáscsere
Oroszország a propagandaháború közepette súlyos munkaerőproblémákkal is küszködik. A kiszámíthatatlan és a szélsőséges imámokra hallgatni látszó közép-ázsiai vendégmunkásokat Moszkva burmaiakra, indonézekre, indiaiakra és bangladesiekre cseréli. Hogy ehhez mit szólnak a gazdaságukban nagy súllyal szereplő külföldi vendégmunkás-jövedelmeket a költségvetésükbe beállító közép-ázsiai kormányok, az más kérdés. Diplomatikusan fogalmazva: nem örülnek neki.
Az Oroszországban a felsőoktatási intézményekben tanuló külföldieknek könnyebb, nem kell iszonyatos hosszú sorokban a bevándorlási hatóságok irodái előtt várakozniuk, hanem elég a diákigazolványuk másolatával igazolniuk, hogy tanulnak. A közép-ázsiai vendégmunkásokat egy határidő is szorítja: április 30-ig kell megújítaniuk okmányaikat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.