Milyen aranykorról beszélt Orbán Viktor? Végig itt volt a szemünk előtt, csak lépésről lépésre bontakozott ki
Marco Rubo amerikai külügyminiszter hétfőn Magyarországra érkezett. Orbán Viktor a közös sajtótájékoztatón a kétoldalú kapcsolatokról azt mondta, hogy aranykor köszöntött be. A tavalyi rekordszámú amerikai beruházás ezt jól példázza.
A magyar kormányfő szerint tavaly január óta 17 amerikai beruházásról született döntés Magyarországon, ami évtizedes rekord. A kormányfő rávilágított, hogy kulcsfontosságú megállapodások születtek a kőolaj, a gáz és a nukleáris energia területén.
Marco Rubio elmondta, hogy az aranykor egyáltalán nem túlzás, az Egyesült Államok és Magyarország közti kapcsolat a lehető legszorosabb, és ez tettekben is megvalósul. „Az egyezmény, amit aláírtunk, az valóban a Fehér Házban tartott novemberi találkozóra alapul, és örülünk, hogy aláírhattuk. Remélhetőleg ez csak az első a sok további egyezményből, amit majd aláírunk” – tette hozzá Rubio.
Máshonnan elviszik, hazánkba behozzák
Orbán Viktor már a szombati évértékelőjében rámutatott, hogy miközben más országokból hazaviszik az amerikai tőkét,
Magyarországon 2025-ben megdőlt az Egyesült Államokból érkező beruházások rekordja.
Ezt a folyamatot a miniszterelnök stratégiai jelentőségűnek nevezte, ami nemcsak munkahelyeket teremt, hanem technológiát és tudást is hoz az országba. A miniszterelnök szerint ez a kapcsolat a következő években is a magyar gazdasági növekedés egyik kulcsa maradhat.
Február elején Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója beszélt arról, hogy „az Egyesült Államok jelenleg Magyarország harmadik legjelentősebb befektetője, a hazánkban működő közel 1400 amerikai cég jelentős mértékben járul hozzá a magyar gazdaság dimenzióváltásához”.
A 2014 és 2025 első fél éve közötti időszakban a HIPA támogatásával 145 amerikai beruházásról született döntés mintegy 2,5 milliárd euró értékben.
Az amerikai beruházások csaknem 200 milliárd forint volument képviseltek, és 800-nál is több munkahelyet hoztak létre 2025-ben.
Az Egyesült Államok a beruházások volumene alapján Kína és Szingapúr után, míg a projektek darabszáma alapján Kína és Németország után a harmadik külföldi befektető Magyarországon – derül ki a HIPA honlapjáról.
Csúcsot döntöttek az amerikai beruházok Magyarországon 2025-ben
A látogatás farvizén a Világgazdaság összeszedte, hogy milyen és mekkora amerikai befektetésekről született megállapodás az elmúlt egy évben.
Miután Orbán Viktor tavaly novemberben a Fehér Házban találkozott Donald Trump amerikai elnökkel, sorra érkeztek a bejelentések.
Kezdjük rögtön azzal, hogy a látogatás alkalmával az amerikai kormány képviselője atomalkut kötött hazánkkal. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentette be hétfő délelőtt, hogy „Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon”.
A Procter & Gamble 72 milliárd forint értékű beruházást valósít meg Magyarországon, Gyöngyösön és Csömörön. Az állam mintegy 18 milliárd forint támogatással járul hozzá a fejlesztésekhez, amelyek 200 új munkahelyet teremtenek a meglévő kétezer mellé.
Szijjártó Péter decemberben jelentette be, hogy három amerikai gyár érkezik hazánkban, amelyek összértéke 21,5 milliárd forint. Ehhez a kormány további 4 milliárd forint támogatást ad, és több mint 200 magas hozzáadott értékű munkahelyet hoznak létre.
- Mártélyra a Scrub Daddy vállalat települ, a cég mosópasztákat és mosószivacsokat fog gyártani, amelyeket több mint 40 országba exportálnak majd, így hazánkban globális gyártóbázis jön létre.
- Környén a Becton Dickinson új sterilizálóüzemet épít, amely Közép-Európában egyedülállónak számít. A vállalat eddig elsősorban fecskendőket gyártott, az új létesítmény technológiai áttörést hoz a régióban.
- Budapestre a Formlabs érkezik, amely kifejezetten szoftverfejlesztésre és 3D-nyomtatásra fókuszáló beruházást indít. A cég célja, hogy innovatív megoldásokat fejlesszen a magyar fővárosban.
A Flextronics ősszel jelentett be, hogy 2 milliárd forint értékben kutatás-fejlesztési beruházást Zalaegerszegen, amit a kormány 670 millió forinttal támogatott.
A Support Services Group 940 millió forintos beruházással bővíti szekszárdi szolgáltatóközpontját, amely a teljes közép- és kelet-európai térséget fogja kiszolgálni. A projekthez a magyar kormány 282 millió forintos támogatást biztosít. A cél egy többnyelvű ügyfélszolgálattal és technikai helpdeskfunkciókkal ellátott központ létrehozása.
A Magyarországon már korábban is jelen lévő GE Vernova augusztus végén tette közé, hogy 9,5 milliárd forintos beruházása Veresegyházon a termelési kapacitások bővítését is jelenti. Az egyebek mellett gázturbinák gyártásával és a kis moduláris reaktorok fejlesztésével foglalkozó cég beruházását a kormány 2,8 milliárd forinttal támogatta.
Az amerikai tulajdonosi hátterű Tulip Interfaces Kft. nyáron bejelentett 2,3 milliárd forintos beruházása 500 millió forintos állami támogatás mellett kifejezetten magas képzettségű munkahelyeket hoz létre.
Az ipari automatizációval foglalkozó amerikai Emerson 2,5 milliárd forintból tervez fejlesztéseket. A kormány által félmilliárd forinttal támogatott beruházás keretében bővül a cég székesfehérvári kiválósági központja, valamint egy kutatás-fejlesztési program is elindul Debrecenben.
A legnagyobb volumenű kutatás-fejlesztési beruházást a szoftverfejlesztő Diligent Corporation hozta, a 37 miliárd forintos beruházáshoz az állam 8 milliárdot ad támogatásként.
Magas hozzáadott értékű, technológiai iparágakba érkeznek az amerikai befektetések
A HIPA vezérigazgatója novemberben az amerikai-magyar csúcstalálkozó előtt tárgyalt külföldről érkező beruházásokról. Joó István akkor elmondta hogy 2025-ben kilenc amerikai beruházást jelentettek be, melyek jelentős része a legújabb technológiák érkezését és a legmagasabb hozzáadott értékű munkahelyek létrehozását eredményezi.
A vezető elmondta azt is, hogy
az amerikai beruházások következő kulcsfontosságú területei az űrtechnológia, a telekommunikáció, a védelmi ipar és a mesterséges intelligencia lesznek.
Joó István kint tartózkodása alatt az AbbVie, a GE Healthcare, a Radian Space és a Voyager cégekkel folytatott előremutató tárgyalásokat.
