Riadóban az új NATO-tag, az orosz hadsereg máris építkezik a határán, veszélyben a sarkvidék

Riasztó jelenségről számolt be az új NATO-tag. Finnország szerint, amely 2023-ban lett a katonai szövetség tagja az ukrajnai háború hatására, határainál Oroszország egyre másra építi az új katonai objektumokat. A sarki régióban, amelyről egyre több szó esik a világpolitikában, és az új fejlemény segíthet megérteni a korábbi híreket is.

Önti a katonákat Norvégiába az Egyesült Királyság, erről a minap számolt be lapunk. A korábbi hónapokban mi is, mások is rengeteget cikkeztünk arról, hogy az arktikus régióban meg kívánja szerezni az Egyesült Államok számára a dán korona alá tartozó Grönlandot Donald Trump amerikai elnök.

Trump szándékán sokan mosolyogtak, mások komolyan felháborodtak, az európai politikai elit hatalmas felindulást tanúsított. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök davosi felajánlása – „Majd mi szétlőjük az orosz hajókat Grönlandnál” – inkább csak mosolyra volt érdemes. 

A finn hír segíthet értelmezni, mire gondolt Trump, és mire gondoltak a britek.

Gondoljuk át a távolságokat: ki van közel Grönlandhoz? Az orosz hadsereg vagy a dán?

Finnország – amely a NATO legújabb tagja lenne, ha nem követték volna őket egy évvel később ugyancsak északon a svédek is –, a transzatlanti katonai szövetségnek az a tagállama, amelynek a leghosszabb közös határa van Oroszországgal: 1340 kilométer. Ez hosszabb, mint az összes többi NATO-tagállam orosz határszakaszai együttvéve. Egy része a geopolitikailag egyre fontosabbá váló sarki régióban.

Ami a távolságokat illeti: legtöbbünknek érzékcsalódást okoz a leggyakrabban mutatott kelet–nyugati irányban kiterjesztett világtérkép.

• A London–New York távolság körülbelül 5500 kilométer, ezzel a dimenzióval még a legtöbben tisztában vagyunk.
• Azzal kevesebben, hogy a sarkhoz közeledve másképp kell tekinteni a távolságokat: a finn határon, északon fekvő orosz Kola-félsziget, Murmanszk környéke csak 3 ezer kilométerre esik Grönlandtól. 
• Az oroszok gyakorlatilag nincsenek messzebb Grönlandtól, mint a dánok.
• Az USA azért közelebb van, a fő tömbje kétezer kilométerre, Alaszka „csak” 1550-re.

Erről beszélnek a finnek, amikor azt említik, hogy az orosz katonai fejlesztés nemcsak őket érinti, hanem a sarki régió egészét, mégpedig stratégiai szinten. 

Atomfegyver, tengeralattjáró, nagy hatótávolságú bombázó – mind itt vannak

John Healey brit védelmi miniszter is arra hivatkozott, amikor a napokban bejelentette újabb erők Norvégiába csoportosítását, hogy Moszkva gyors ütemben növeli katonai jelenlétét ebben a régióban, beleértve a Szovjetunió által a hidegháború idején használt régi katonai támaszpontok újbóli megnyitását is. 

Szerdai nyilatkozatában kiemelte: a hidegháború óta nem volt tapasztalható a jelenlegihez mérhető fenyegetettség Oroszország részéről az északi-sarki térségben. Ugyanerről beszélt az Euronewsnak a müncheni biztonsági konferencián adott interjújában Antti Hakkanen finn védelmi miniszter is.

Oroszország megerősíti stratégiai eszközeit az Északi-sarkvidéken, és új létesítményeket épít a finn határ mentén – közölte.
 

– mutatott rá. Hozzátette: „Új katonai létesítményeket építenek a határunk mentén, akárcsak a hidegháború idején. Bölcs dolog lenne figyelni az Arktiszt, és arktiszi képességeket fejleszteni az elrettentés érdekében” – tette hozzá.

A Kola-félsziget – egy mintegy 100 ezer négyzetkilométeres régió Oroszország legészaknyugatibb részén – ad otthont az ország tengeri telepítésű stratégiai nukleáris arzenálja nagy részének, beleértve a tengeralattjárókat, valamint a nagy hatótávolságú légierőegységeket.

Hakkanen elmondta: Finnország fegyveres erői „teljes mértékben arktiszi jellegűek”, és készek megosztani szakértelmüket a szövetségesekkel a térség jobb védelme érdekében. Donald Trump amerikai elnök korábban azt sugallta, hogy az európaiak ezt nem tudják egyedül megoldani, és felvetette Grönland megvásárlását, amit Dánia – az EU támogatásával – elutasít – emlékeztet a híroldal.

Az új NATO-taggal egy időben ítélhetik meg az EU-pénzt Magyarországnak is

Finnország – más uniós tagállamokhoz hasonlóan – forrásokat igényelt az EU 150 milliárd eurós védelmi hitelprogramjából. Az ország 1 milliárd eurós kérelmét a bizottság múlt hónapban jóváhagyta, és az Euronews úgy tudja: a miniszterek pedig a héten adhatják meg a végső zöld jelzést. 

A brit Financial Times ezzel egybeesően jelentette, hogy ugyanebből a keretből Magyarország is megkaphat 2,6 milliárd eurót, még az országgyűlési választás előtt. Ha az Euronews értesülése helytálló, és valóban a napokban napirendre kerül a védelmi keret, előfordulhat, hogy a magyarokról szóló döntés is ekkor születik meg.