Vámháború: áremelések sora következik, de hatalmas régiós eltérések is lehetnek
A globális piacon dolgozó kiskereskedők egyelőre keresik az optimális megoldásokat arra, hogy a Donald Trump amerikai elnök által kirobbantott vámháborúban a lehető legkisebb veszteséget szenvedjék el, vagy akár pozitív szaldóval jöjjenek ki a bizonytalan kimenetelű csatározásokból.
Közülük egyre többen a pluszköltségeik szétporlasztásában látják a kiutat, így a német szandálgyártó Birkenstock és a dán ékszerkészítő és -kereskedelmi vállalat, a Pandora. Úgy gondolkoznak, hogy az Egyesült Államok hatalmas piacán megszerzett pozíciójuk megőrzése nem teszi lehetővé számukra a vámok egy az egyben történő áthárítását amerikai vásárlóikra.
Eltérő árpolitikával készülnek a vámháborúra
Ha mégis így tennének, azzal maguk alatt vágnák a fát a helyi konkurensek nem kis örömére. A nagy ötlet tehát az, hogy valamennyi piacukon megszondáztatják a vásárlóikat, hogy mennyi pluszköltséget lennének még hajlandók kifizetni a termékeikért, s ezt figyelembe véve eltérő mértékben emelik meg az áraikat.
Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy az amerikai vásárlók kegyeinek a költségét a más országbéliekkel fizettetik meg, ami üzletileg lehet, hogy megéri, de morálisan megkérdőjelezhető. S ha sokan alkalmazzák ezt az árpolitikát, azzal az amerikai inflációs hatást exportálják és érvényesítik a többi piacukon, például
- az Európai Unióban
- és Nagy-Britanniában,
ahol a fogyasztói árak végre stabilizálódni kezdtek. Ez a jelenség fokozott figyelmet igényel a központi bankok részéről, hiszen inflációt gerjeszt.
A Birkenstock pénzügyi igazgatója, Ivica Krolo a múlt héten azt mondta, hogy egy „alacsony, egy számjegyű” globális áremelkedés elegendő lenne az amerikai vámok hatásának ellensúlyozásához. Ez a 2 és a 4 százalék közötti sávot jelenti a szakzsargonban.
Alexander Lacik, a Pandora vezérigazgatója pedig azt mondta, hogy még mérlegelik, hogy globálisan vagy csak az Egyesült Államokban, a legnagyobb piacukon emeljék-e az árakat.
Trump nem tűri a neki ellentmondókat
Mint ismert, Donald Trump 10 százalékos általános vámot vetett ki a teljes globális importra, és magasabb, úgynevezett „kölcsönös” vámokkal fenyegeti kereskedelmi partnereit – akikkel kétoldalú tárgyalásokon próbál az erő pozíciójából megegyezni a 90 napra, július közepéig felfüggesztett extra vámok sorsáról.
Aki mer neki ellentmondani, az – néhány országot kivéve – megnézheti magát. A hazai cégek sem kivételek ez alól, bár vannak olyanok, mint a Deere, a mezőgazdasági gépgyártóóriás, amelyre nem hat a fenyegetés, és Mexikóba viszi a gyártását az ottani alacsonyabb költségek miatt.
A Walmart, a világ legnagyobb kiskereskedelmi vállalata pedig a vámterhek teljes áthárítását helyezte kilátásba, mire Trump megfenyegette, hogy nyelje le a pluszköltségeket és viszontlátásra. A Trump haragjától való félelem miatt a kiskereskedőknek határozottan kommunikálniuk kell az amerikai áraik alacsonyan tartását, hogy elkerüljék az elnök hasonló negatív reakcióját.
Ha nem akarod, hogy a Fehér Ház azzal vádoljon, hogy pusztán az amerikai vámok miatt emeled az árakat, és ha be tudod bizonyítani, hogy az áraid másutt mindenhol emelkednek, akkor azzal egyfajta védőpajzsot tartasz magad elé, amiről könnyen lepattannak a washingtoni vádaskodások
– mondta a Reutersnek Jean-Pierre Dubé, a Chicagói Egyetem marketingprofesszora.
Jason Miller, a Michigani Állami Egyetem ellátásiláncmenedzsment-professzora egy példát is mondott az alkalmazható technikára. Ha egy, csak az amerikai piacon dolgozó cégnek az importvámok miatt 12 százalékkal kellene emelnie az árait, egy globális cégnek elég 8 százalékot rápakolnia a korábbi áraira, mert – árérzékenységtől függően – másutt játszhat az árakkal.
A piacszerzési szempontok sokaknál előnyt élveznek
Nem mindenki gondolkodik így, több vállalat eleve kizárta, hogy Trump miatt az Amerikán kívüli piacait sújtsa áremelésekkel. Vannak viszont olyanok, mint az Adidas, amely kategorikusan kizárta, hogy a vámok miatt áremelésekre készülne az Egyesült Államokban, ahol a Nike babérjaira próbál törni.
Ez a német sportszergyártó-óriás első negyedéves regionális értékesítési adatait, a növekedését nézve nem is meglepő, ezek az következők:
- Európa: 1,986 milliárd euró (14,6 százalék)
- Észak-Amerika: 1,184 milliárd euró (5,5 százalék)
- Kína: 1,029 milliárd euró (14,7 százalék)
- Feltörekvő piacok: 870 millió euró (22,3 százalék)
- Latin-Amerika: 696 millió euró (3,5 százalék)
- Japán és Dél-Korea: 374 millió euró (10,2 százalék)
Ha versenyben akar maradni, akkor az Adidasnak is az amerikai vásárlók kedvében kell járnia, ez pedig áremelésekkel nehezen menne.
Az amerikai–kínai asszóból Európa kerülhet ki győztesen
Persze Amerikán kívül is van élet – sőt! –, és számtalan üzleti lehetőséget is teremt a Trump-féle vámcunami. A Kínára kivetett 145 százalékos, majd 30 százalékosra redukált amerikai vám miatt rengeteg kínai vállalat a termékekre más piacokon keres vevőt, és az átirányított portékáit a korábbinál olcsóbban kínálja. Martino Pessina, a 17 európai országban ruhákat értékesítő Takko Fashion vezérigazgatója elmondta, hogy
a kínai beszállítók már alacsonyabb árakat kínáltak, mivel az amerikai kiskereskedők lemondták a megrendeléseiket,
és időközben a szállítási költségek is csökkentek. Ha ez trenddé válik, akkor az euróövezetben az infláció könnyebben ereszkedhet le végre az Európai Központi Bank által kívánatosnak tartott 2 százalékos középértékre.
Persze a vámok újraszőtt dzsungelében még számos meglepetés érheti a vállalatvezetőket, úgyhogy a meccs nincsen lefutva, s Trump vagdalkozásait elnézve bármilyen forgatókönyv benne lehet még a pakliban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.