Kiskaput nyit vissza Oroszországba az IKEA, a McDonald's, a KFC és a többiek
Több mint 460 nemzetközi vállalat állította le a tevékenységét Oroszországban 2022 februárja óta és összesen 59 globális márka hagyta el az orosz piacot – állapította meg a Kijevi Közgazdasági Iskola. A DW az orosz nemzeti szabadalmi hivatal, a Roszpatent adatbázisából pedig kiderítette, hogy mindössze 25 cég tartja fenn Oroszországban bejegyzett védjegyét, így a Mercedes, a McDonald’s, az IKEA, a Jaguar vagy a Volvo. A védjegy megtartása azt jelenti, hogy egy márka neve, logója és formatervezése a vállalat szellemi tulajdona marad, és azt mások nem használhatják vagy utánozhatják.
A McDonald’s, az IKEA és a KFC azonban nemrégiben nagy visszhangot keltettek az orosz sajtóban, mivel azután, hogy 2022-ben bejelentették a teljes kivonulásukat Oroszországból, most új védjegyeket vagy a meglévők kiterjesztését igényelték.
A svéd bútorgyártó céget különösen nagy figyelem övezi. Az IKEA 2022-ben elítélte Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját. A vállalat 2024-ben végül elhagyta Oroszországot és eladta az utolsó raktárát is. A Rospatent adatbázisa szerint azonban
az IKEA 2022 februárja óta legalább négy kérelmet nyújtott be védjegyei lajstromozásának meghosszabbítására, amelyek közül az egyik még mindig felülvizsgálat alatt áll.
A Kijevi Közgazdasági Iskola által felsorolt többi vállalat vagy nem nyújtott be védjegybejelentést, vagy visszavonta azt.
A védjegy egy nyitva hagyott hátsó kiskapu az orosz piacra
A védjegybejegyzés összesen 10 évig érvényes, így azoknak a vállalatoknak, amelyek 2022 februárja előtt nyújtották be a kérelmüket, még van idejük dönteni.
A gyakorlatban azonban a tulajdonosoknak adódhatnak problémáik. Az orosz jog szerint egy versenytárs jogszerűen megtámadhatja egy „tulajdonos nélküli” védjegy használati jogát, ha azt három éve nem használják. Például idén márciusban a Rusklimat orosz légkondicionáló gyártónak sikerült elérnie, hogy a svéd Ericsson cég védjegybejegyzését a bíróság érvénytelenítse.
Jan Melkumov orosz közgazdász és újságíró szerint a védjegyjog kiterjesztése elsősorban formális eljárás. A kérelem azt jelzi, hogy a vállalat nem kíván megválni az oroszországi márkáitól. Ha a vállalatok oroszországi eszközeik eladásakor visszavásárlási jogról állapodnak meg, akkor a védjegyeiket is visszakaphatják. Ha azonban ezeket a vevő már eladta, a visszavásárlás évekig is elhúzódhat.
Melkumov rámutatott, hogy
a védjegyeik fenntartása a vállalatok stratégiai tervezését könnyítheti meg. Ha a politikai helyzet ugyanis megváltozik, akkor könnyebb lesz visszatérniük az orosz piacra.
A nyugati vállalatok esetleges visszatérése ugyanakkor várhatóan még így sem lesz könnyű. Az orosz hatóságok feltételeket támaszthatnak nekik, például arra kötelezhetik őket, hogy biztosítsák a helyi termelést, adják át a technológiájukat, vagy oroszokkal hozzanak létre közös vállalatokat.
A helyzet haszonélvezői addig is a kínai, indiai és közel-keleti vállalatok, amelyek benyomultak az egykori nyugati versenytársaik helyére – magyarázta Melkumov a német közszolgálati csatornának. A Nikoliers tanácsadó cég tanulmánya szerint az ezen országokból származó 27 ruházati és cipőmárka már 32 nyugati céget váltott fel.
Így nyúlta le a nyugati márkákat Oroszország
Orosz rulettet játszanak azok a nyugati cégek, amelyek Oroszországban maradtak. Ezek a vállalatok gyakorlatilag tússzá váltak, az érdekeltségeik és a technológiáik is kicsúsztak az ellenőrzésük alól. Oroszország eközben a nyugati márkás termékek másolatait gyártó helyi vállalatok szürreális vidámparkjává vált. Mi történt azokkal, akik kivonultak az orosz piacról, és azokkal, akik nem?
