Több mint 460 nemzetközi vállalat állította le a tevékenységét Oroszországban 2022 februárja óta és összesen 59 globális márka hagyta el az orosz piacot – állapította meg a Kijevi Közgazdasági Iskola. A DW az orosz nemzeti szabadalmi hivatal, a Roszpatent adatbázisából pedig kiderítette, hogy mindössze 25 cég tartja fenn Oroszországban bejegyzett védjegyét, így a Mercedes, a McDonald’s, az IKEA, a Jaguar vagy a Volvo. A védjegy megtartása azt jelenti, hogy egy márka neve, logója és formatervezése a vállalat szellemi tulajdona marad, és azt mások nem használhatják vagy utánozhatják.
A McDonald’s, az IKEA és a KFC azonban nemrégiben nagy visszhangot keltettek az orosz sajtóban, mivel azután, hogy 2022-ben bejelentették a teljes kivonulásukat Oroszországból, most új védjegyeket vagy a meglévők kiterjesztését igényelték.
A svéd bútorgyártó céget különösen nagy figyelem övezi. Az IKEA 2022-ben elítélte Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját. A vállalat 2024-ben végül elhagyta Oroszországot és eladta az utolsó raktárát is. A Rospatent adatbázisa szerint azonban
az IKEA 2022 februárja óta legalább négy kérelmet nyújtott be védjegyei lajstromozásának meghosszabbítására, amelyek közül az egyik még mindig felülvizsgálat alatt áll.
A Kijevi Közgazdasági Iskola által felsorolt többi vállalat vagy nem nyújtott be védjegybejelentést, vagy visszavonta azt.
A védjegybejegyzés összesen 10 évig érvényes, így azoknak a vállalatoknak, amelyek 2022 februárja előtt nyújtották be a kérelmüket, még van idejük dönteni.
A gyakorlatban azonban a tulajdonosoknak adódhatnak problémáik. Az orosz jog szerint egy versenytárs jogszerűen megtámadhatja egy „tulajdonos nélküli” védjegy használati jogát, ha azt három éve nem használják. Például idén márciusban a Rusklimat orosz légkondicionáló gyártónak sikerült elérnie, hogy a svéd Ericsson cég védjegybejegyzését a bíróság érvénytelenítse.
Jan Melkumov orosz közgazdász és újságíró szerint a védjegyjog kiterjesztése elsősorban formális eljárás. A kérelem azt jelzi, hogy a vállalat nem kíván megválni az oroszországi márkáitól. Ha a vállalatok oroszországi eszközeik eladásakor visszavásárlási jogról állapodnak meg, akkor a védjegyeiket is visszakaphatják. Ha azonban ezeket a vevő már eladta, a visszavásárlás évekig is elhúzódhat.
Melkumov rámutatott, hogy
a védjegyeik fenntartása a vállalatok stratégiai tervezését könnyítheti meg. Ha a politikai helyzet ugyanis megváltozik, akkor könnyebb lesz visszatérniük az orosz piacra.
A nyugati vállalatok esetleges visszatérése ugyanakkor várhatóan még így sem lesz könnyű. Az orosz hatóságok feltételeket támaszthatnak nekik, például arra kötelezhetik őket, hogy biztosítsák a helyi termelést, adják át a technológiájukat, vagy oroszokkal hozzanak létre közös vállalatokat.
A helyzet haszonélvezői addig is a kínai, indiai és közel-keleti vállalatok, amelyek benyomultak az egykori nyugati versenytársaik helyére – magyarázta Melkumov a német közszolgálati csatornának. A Nikoliers tanácsadó cég tanulmánya szerint az ezen országokból származó 27 ruházati és cipőmárka már 32 nyugati céget váltott fel.
Így nyúlta le a nyugati márkákat Oroszország
Orosz rulettet játszanak azok a nyugati cégek, amelyek Oroszországban maradtak. Ezek a vállalatok gyakorlatilag tússzá váltak, az érdekeltségeik és a technológiáik is kicsúsztak az ellenőrzésük alól. Oroszország eközben a nyugati márkás termékek másolatait gyártó helyi vállalatok szürreális vidámparkjává vált. Mi történt azokkal, akik kivonultak az orosz piacról, és azokkal, akik nem?
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.