késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Zöld pokol: hatalmas tömegben hevernek a döglött cápák, ráják és polipok a partokon – Ausztráliában sok strand kerülését ajánlják
Dél-Ausztrália partvidékét soha nem látott méretű algavirágzás sújtja, amely mérgező zölddé változtatta a tengervizet, és eddig több mint 400 tengeri faj pusztulását okozta. A katasztrófa március óta terjed, és ma már kétszer akkora területet fed le, mint az ausztrál fővárosi terület – a Coorongtól egészen a Yorke-félszigetig. A jelenség természetesnek számít, ám kialakulásának fő okai az óceánok melegedése, a tengeri hőhullámok és a tápanyagszennyezés – mind közvetlen következményei a klímaváltozásnak.
Peter Malinauskas, Dél-Ausztrália miniszterelnöke szerint a helyzet már bőven túlmutat egy környezeti problémán: természeti katasztrófáról van szó. A politikus felszólította a szövetségi kormányt, hogy ismerje el hivatalosan is a katasztrófa státuszt, amely lehetővé tenné nagyobb volumenű kormányzati beavatkozást és támogatást. „A politikusoknak árt, ha technikai részletekbe kapaszkodnak, miközben a természet és az emberek szenvednek” – nyilatkozta az ABC-nek kedden. Malinauskas bejelentette, hogy kormánya megduplázza a szövetségi kormány által beígért 14 millió ausztrál dolláros (kb. 9 millió amerikai dollár) támogatást, amit kutatásra, takarításra és az iparági szereplők megsegítésére fordítanak – írja a BBC.
A szövetségi környezetvédelmi miniszter, Murray Watt szerint bár a helyzet „rendkívül aggasztó”,
jogilag nem minősül természeti katasztrófának, így a nagyobb mértékű állami segítség jogalapját is hiányolja.
Ezzel szemben Sarah Hanson-Young, a Zöldek szenátora szerint ha ugyanez a katasztrófa Bondi Beachen vagy Sydney elit partvidékén történne, „a miniszterelnök már rég a helyszínen lenne, kamerák előtt, beavatkozva”.
Az algavirágzás következményei nem csak ökológiaiak: halászat gyakorlatilag leállt, sokan három hónapja jövedelem nélkül élnek. „Halászok sírnak nekem a telefonban, annyira kétségbe vannak esve” – mondta Ian Mitchell, aki a halászok és a kereskedők között közvetít. Brad Martin, az OzFish nevű természetvédelmi szervezet munkatársa szerint a part menti jelenetek olyanok, „mintha egy horrorfilm játszódna le a halak számára”. A helyi kormány lépései és a társadalmi nyomás hatására elképzelhető, hogy a szövetségi kormány is változtat álláspontján.
Óriási bajban van a Balaton
A klímaváltozás nemcsak a vízmelegedést hozta el: megbillenhet az évszakos ciklusokra épülő ökoszisztéma, nő az oxigénhiányos időszakok és az algavirágzások kockázata, és megjelennek a melegkedvelő, inváziós növényfajok is. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatóinak tanulmánya szerint a Balaton vízhőmérséklete ma már átlagosan 1,7 Celsius-fokkal magasabb, mint 2000-ben, és a változás üteme folyamatosan gyorsul.
Eközben a tóban tapasztalható vízhőmérsékleti hőhullámok – azaz olyan időszakok, amikor legalább öt napon keresztül a víz melegebb, mint amit a 19. század végi adatok alapján az adott napok legmelegebb 10 százalékában mértek – egyre gyakoribbak és hosszabbak. Az 1990-es évekhez képest mára évente már több mint 100 hőhullámos nap is előfordulhat. A hőhullámok alatt a víz átlagosan 6 Celsius-fokkal is melegebb lehet a korábbi éghajlati normánál – míg ez az eltérés korábban „csak” 4 Celsius-fok volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.