Musk rakétái már Hawaii partjainál csapódhatnak be – hatalmas a felháborodás

Az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) májusban jóváhagyta Elon Musk vállalatának, a SpaceX-nek, hogy évente akár 25 Starship-rakétaindítást hajtson végre. A döntés nemcsak az indítások számát növelte meg ötszörösére, hanem drasztikusan kibővítette azt az óceáni területet is, ahová a rakéták robbanás után lehulló törmelékei eshetnek. Ez a törmelékzóna immár 75-ször nagyobb, mint korábban, és kiterjed a Hawaii környéki vizekre, beleértve a Papahanaumokuakea tengeri nemzeti emlékhelyet is – a világ egyik legnagyobb és legérzékenyebb tengeri rezervátumát.

A térséget az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította, ahol mintegy 7000 faj, köztük veszélyeztetett bálnák, teknősök, madarak élnek. Továbbá kulturálisan szent terület a bennszülött hawaiiak számára: például a Mokumanamana-szigetnél található a világ legnagyobb sűrűségű ősi vallási helyszíne. Az új törmelékzóna miatt azonban ezek az ökoszisztémák és kulturális értékek közvetlen veszélybe kerülhetnek. A rakéták háromféleképpen juthatnak vissza a Földre: robbanással a víz felszínén, puha becsapódással vagy még a légkörben darabokra hullva – mindegyik súlyos ökológiai kockázat.

Bár több vizsgáló szervezet jelentései elismerik, hogy a Starship-robbanások károsíthatják a teknősöket, bálnákat, madarakat, korallokat és más tengeri élőlényeket, mégis arra jutottak: mivel az események ritkák, a hatásuk „nem jelentős”. A probléma, hogy 

Környezetvédő szervezetek szerint ez súlyos összeférhetetlenség, ezért pert indítottak, hogy az FAA teljes körű környezeti hatásvizsgálatot végezzen. A The Guardian által átvizsgált dokumentumok szerint:

• A SpaceX tesztindításai több tucat alkalommal okoztak tüzeket, robbanásokat, élőhely-károsodást (pl. madárfészkek megsemmisülése, olajfoltok, betonrepeszek).
• 2025-ben négy Starship is felrobbant. Az egyik Mexikóban veszélyeztette a kemp’s ridley teknősök fészkelését, másik a Turks- és Caicos-szigeteken hullott szét.

Hawaii és Texas lakosai, környezetvédelmi szakemberek és őslakos közösségek is tiltakoztak. A fő kifogások, hogy a helyi lakosokat nem vonták be a döntési folyamatba, valamint hogy a kockázatokat lekicsinyítették, holott valós, dokumentált károk történtek. A tiltakozás ellenére Donald Trump amerikai elnök megerősítette Musk befolyását, amikor kinevezte őt a frissen létrehozott „kormányhatékonysági hivatal” (Doge) vezetőjévé. Ennek következményeként több száz FAA- és NOAA-alkalmazottat elbocsátottak, köztük olyanokat is, akik eddig a tengeri védelmi zónákat felügyelték.

A „ha gyorsan kudarcot vallasz, gyorsabban tanulsz” filozófiát követő Musk szerint a cél a Mars-kolonizáció, és az ezzel járó környezeti károkat elfogadhatónak tartja. Ezzel szemben helyi aktivisták és tudósok szerint az óceán nem szeméttelep: már a kisebb törmelékek is tönkretehetk a korallokat, ami egész ökoszisztémák összeomlásához vezethet. A kritikusok szerint az, hogy a SpaceX több rakétát indíthat,

• kulturálisan érzéketlen,
• környezetileg felelőtlen
• és etnikailag súlyosan kifogásolható döntés.

A SpaceX Starship-programja technológiai mérföldkő lehet az űrkutatásban, de az árát jelenleg a Föld legérzékenyebb tengeri területei fizetik meg. A vita nemcsak rakétákról, hanem jövőről, felelősségről és közös örökségünk védelméről szól.