Devizahitelek: súlyos hiba lenne minden adósnak kártérítésben bízni

Nagy jelentőségű ítélet született pár nappal ezelőtt a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB): első fokon ugyanis az adósnak adtak igazat egy régóta húzódó devizahiteles perben. 

A 24.hu értesülései szerint a PKKB elsőfokú, nem jogerős ítélete kimondta: az ügy alapját adó, az MBH Bank jogelődje, az Allianz Bank által kötött devizahitel-szerződés érvénytelen, így a jogutód pénzügyi szolgáltatónak a hitelként nyújtott 7,05 millió forint feletti részt – 6,4 millió forintot, késedelmi kamattal növelten – vissza kell fizetnie az ügyfélnek. Az ítélet indoklásának lényege, hogy az adóst hiányosan tájékoztatták az árfolyamkockázatról, így a szerződés teljesen érvénytelen.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) tisztességtelen feltételre hivatkozva egy május elején hozott ítéletben megsemmisített egy 2007-es magyar devizahitel-szerződést, és úgy rendelkezett, hogy az alaptőkén felüli összes költséget térítsék meg az adósnak.

A Világgazdaságnak nyilatkozó banki szakértők szerint ugyanakkor ebből a két ítéletből hiba lenne azt a következtetést levonni, hogy a devizahitel-szerződéssel rendelkező – illetve valamikor rendelkezett – adósok mindegyikénél reális esélye lenne a tőkerészen felüli összes költség visszatérítésének. „Bár a két ügy részletei nem ismertek, annyit tudni lehet, hogy az EUB által tárgyalt esetben bizonyítást nyert: a pénzügyi szolgáltató egyáltalán nem tájékoztatta az adóst a lehetséges árfolyamkockázatokról, tehát ebből az ügyből kiindulva súlyos hiba lenne az összes szerződésre vonatkozó következtetést levonni” – érvelt a lapunknak nyilatkozó banki vezető.

Több mentőövet is kaptak a devizahitelesek az évek során

A devizahitel-állomány átértékelődése, és a kamatok emelkedése 2008-tól kezdődően sokkot okozott a magyar pénzügyi rendszerben, illetve a lakossági hitelpiacon. A devizahiteles adósoknak jelentős nehézségeket okozott a hirtelen megugró törlesztési terhek teljesítése, és hirtelen megugrott a nem teljesítő hitelek állománya – illetve aránya is – a hitelintézeti szektorban.

A helyzet kezelésére a kormányzat – együttműködve a jegybankkal – több intézkedést is hozott a 2010 és 2015 közötti időszakban, amelyre az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése is emlékeztetett:

• 2010 márciusában a jelzáloghiteleknél maximálták a hitel/fedezet arányt, úgy, hogy a deviza alapú hiteleknél jóval szigorúbb limiteket állapítottak meg.
• 2011 második felében elindult a kedvezményes végtörlesztés folyamata, amikor az adósok kedvezményes árfolyam mellett fizethették ki – akár újabb kölcsönből is – a fennálló devizahitel-tartozásukat. Ennek nyomán 169 ezer hitelszerződést zártak le az ügyfelek, több mint 1300 milliárd forint értékben.
• 2011 szeptemberében bevezették az árfolyamgátat, amelynek révén az adósok a hitelüket öt éven keresztül rögzített, kedvezményes árfolyam mellett törleszthették tovább.
• 2012. január elsejével kezdte meg működését a Nemzeti Eszközkezelő Társaság, amelynek a nehéz helyzetbe jutott adósok ingatlanjainak kezelése volt a feladata.
• 2015 elején forintosították a devizaalapú jelzáloghiteleket: az ehhez szükséges devizamennyiséget a jegybank biztosította. Ezzel a lépéssel a devizahitelek állománya 2015 márciusára drasztikusan lecsökkent, és később minimálisra olvadt.
• 2015 januárjában a jegybank bevezette az adósságfék-szabályokat a lakossági hitelpiacon, ezzel is elősegítve a háztartások túlzott mértékű eladósodásának megelőzését.

5000 milliárd forint felett is járt a devizahitelek állománya

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakossági devizahitelek állománya 2004-től indult látványos emelkedésnek, és 2009. környékén érte el a csúcsát. 

A lakossági devizahitel-portfólió legnagyobb hányadát – nem meglepő módon – a lakáshitelek adták: ezek részesedése 2009 elején meghaladta a 48 százalékot. Ezzel együtt igen nagy volt a szabad felhasználású jelzáloghitelek részesedése is a tortán belül: ebben az időszakban megközelítette a 40 százalékot, míg a maradék szeleten a járműhitelek és a személyi kölcsönök osztoztak. 

A már felsorolt intézkedések nyomán viszont 2010-től fokozatosan olvadni kezdett, majd 2015-től drasztikusan lecsökkent a lakossági devizahitel-portfólió, ma pedig nagyjából 15,5 milliárd forintnyi lakossági devizahitelt tart nyilván az MNB – ahhoz képest, hogy a teljes hitelállomány már közelíti a 11 500 milliárd forintot.