A Jutarnji szerint a számlák végösszege a más, sokkal gazdagabb országokból érkezőket is sokkolják. A turisták körében visszatérő témává vált, hogy vajon akkor milyen fizetések vannak Horvátországban, ha ezeket az árakat kell megfizetniük.
A WorldTraveler Instagram-profilja több horvát üzletből származó videót is közzétett, amelyeken megdöbbentően magas árak láthatók néhány gyakori termék esetében:
egy naptej majdnem 30 euróba, egy csipsz több mint négy euróba, egy kis csokoládé pedig nyolc eurónál is többet kerül.
A felvétel nem jelzi pontosan, hogy hol készült, de az árak miatt azt lehet feltételezni, hogy egy turistaközpontról van szó.
A vélemények vegyesek, de általában hevesek. Van, aki azt mondja, soha az életben többet nem jön Horvátországba, ugyanis az messze a legdrágább a régióban. Mások szerint teljesen normális, hogy a tengerparton és a szigeteken magasabbak az árak. Egyenesen olyan véleményeket is hallani, hogy egyáltalán ne vásároljanak a turisták naptejet, hanem a helyiektől beszerzett olívaolajjal kenegessék magukat.
Más kommentelők nem értik, hogy ilyen árak mellett hogyan lehet megélni a horvát fizetésekből, illetve vannak, akik nem tudják, hogy lehet az ilyen magas árak védelmére kelni.
Még a híres gasztroblogger is kiakadt: a Németországban élő Deni Kadric megdöbbenve kommentálta a strandokon bérelhető napozóágyak árait. Kadric szerint
az árak még a gazdag németek számára is túl magasak, akik – akárcsak a helyiek – inkább törölközőkön heverésznek.
Erős lehet az idei nyár a Balatonon, ám korántsem elégedettek a vendéglátósok, akik idén a túlélésre játszanak. Az viszont kedvező hír, hogy egyre több olyan magyar turista van, aki a magyar tengert választja a horvát tengerpart és az Adria helyett. Nem véletlenül: Horvátországban ugyanis nagyon jelentős drágulás volt az utóbbi években, emiatt már kevésbé vonzó célpont a külföldiek körében.
Nagyon sokan mérlegelnek, és ahelyett, hogy a horvát tengerpartot választanák, inkább a Balaton mellett döntenek idén nyáron – ezt mondta a Világgazdaságnak Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, akit a balatoni szezon tapasztalatairól kérdeztünk.
Július elsejével hivatalosan is megkezdődött a nyár turisztikai főszezon,
amikor magyarok százezrei veszik ki a szabadságukat, és indulnak útnak, hogy valamelyik közkedvelt üdülőhelyen töltsék a szabadidejüket. Ilyenkor örök vita tárgya, hogy a Balaton vagy a horvát tengerpart a vonzóbb célpont a magyar turisták körében. Bár a magyar tengert a számok alapján még mindig négyszer többen választják, mint az Adriát, sokan mégis az utóbbi mellett döntenek. Ebben nemcsak a táj szépsége, hanem az ár is meghatározó tényező, mivel sokan jóval olcsóbbnak ítélik meg, még az útiköltséget is beszámítva. Ez azonban nem biztos, hogy megállja a helyét a továbbiakban is.
Vannak olyan vendégek, akiknek már egyáltalán nem olcsó a horvát nyaralás, ezért az idén nem mennek Horvátországba – mondta Kovács László, aki ezt balatoni vendéglátósok beszámolói alapján állítja. Szerinte a Balaton mellett szól érvként, hogy mára nagyon színvonalas vendéglátással rendelkezik, szemben Horvátországgal, ahol ez ennyire nem általános és elterjedt.
Nem csak a magyarok állítják, hogy az Adriai-tenger egyre drágább. Június közepén a Vecernji List arról cikkezett, hogy egyelőre csalódást keltő számokat produkál a szezon Horvátországban, ahol az év első öt hónapjában jócskán lecsökkent a külföldi turisták száma.
Az év elejétől május végéig a német turisták száma 30 százalékkal, a franciáké 19 százalékkal, az osztrákoké pedig 6 százalékkal csökkent, és 2 százalékkal kevesebb lengyel és magyar látogatott el az Adriára.
A horvát lap meg is találta az okot a külföldiek távol maradására, ami nem más, mint az árak elszállása. Az elmúlt két-három évben az erős keresletnek köszönhetően drámaian megemelkedtek az árak a tengerparton.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.