késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A szemünk láttára szárad ki a világ legkülönlegesebb tengere: állítják, az oroszok tehetnek róla – 15 millió ember sorsa a tét
Azerbajdzsán hatóságai a Kaszpi-tenger gyorsan csökkenő vízszintjére hívták fel a figyelmet. A világ legnagyobb sós vízű tava jelentős olajkészletekkel rendelkezik, és öt ország határolja: Azerbajdzsán, Irán, Kazahsztán, Oroszország és Türkmenisztán. Rauf Hajiyev azeri környezetvédelmi miniszterhelyettes szerint a Kaszpi-tenger ugyan már évtizedek óta sekélyesedik, de az adatok azt mutatják, hogy mindez gyorsuló ütemben zajlik.
Az utóbbi öt évben 0,93 méterrel apadt a vízszint, míg az utóbbi tíz évben a csökkenés másfél, az utóbbi harminc évben pedig 2,5 méter volt. Mint mondta, a csökkenés jelenlegi üteme becslések szerint évente 20-30 centiméter. A partvonal visszahúzódása megváltoztatja a természeti viszonyokat, megzavarja a gazdasági tevékenységet, és új kihívásokat teremt a fenntartható fejlődésnek.
Oroszország a problémát ugyan elsősorban az éghajlatváltozással hozza összefüggésbe, de Azerbajdzsán részben Oroszországot teszi felelőssé, mert duzzasztógátakat épített a Volga folyón, amely a Kaszpi-tengerbe beáramló víz 80 százalékát adja. Hajiyev szerint a vízszint csökkenése máris hatással van a part menti lakosság életére és a kikötők működésére.
Körülbelül 4 millió ember él Azerbajdzsán partvidékén, és összesen mintegy 15 millióan a Kaszpi-tenger körül.
A miniszterhelyettes elmondta, hogy a hajók egyre nagyobb nehézségekkel szembesülnek, amikor befutnak és manővereznek Azerbajdzsán fővárosának, Bakunak a kikötőjében. Ez csökkenti a szállítókapacitást és növeli a logisztikai költségeket. Hajiyev szerint a logisztikai nehézségeken túl a víz visszahúzódása tönkreteszi a vizes élőhelyeket, a lagúnákat és a nádasokat, és veszélyezteti egyes tengeri fajok túlélését.
A legnagyobb csapást a kaviárjukról híres tokhalak szenvedik el, amelyek már így is a kihalás szélén állnak. Nyári és őszi élőhelyeik akár 45 százalékát is elveszíthetik, és el vannak vágva hagyományos folyami ívóhelyeiktől. A Kaszpi-tengeri fókák is veszélyben vannak a tengeri területek zsugorodása és a szaporodási helyükként szolgáló északi szezonális jégmezők eltűnése miatt.
Bár Oroszország és Azerbajdzsán viszonya feszült, a probléma kezelésére áprilisban közös munkacsoportot állítottak fel, amely szeptemberben online egyeztet a konkrét lépésekről.
A szárazság teheti tönkre a ciprusi idegenforgalmat
Ciprus éghajlata hagyományosan száraz, a hideg hónapok azonban általában elég csapadékosak ahhoz, hogy nyáron tudjanak öntözni. Az idei tél azonban más, immár második éve nem esik elég eső. Az aszály miatt a talaj sziklakemény, és hamarosan valószínűleg nehézsége okoz majd öntözni a veteményeket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.