Azerbajdzsán riadót fújt: kiapad a Kaszpi-tenger – léket kaphat Európa olajellátása
A Kaszpi-tenger vízszintje évtizedek óta csökken, de az elmúlt években a folyamat felgyorsult, a probléma pedig már nem csak a környező országokat érinti: a világ legnagyobb taván folyó olajkereskedelem és a halászat is veszélybe került, a helyi élővilágot pedig már a kihalás veszélye fenyegeti.
Eltűnhet a Kaszpi-tenger
Azerbajdzsán környezetvédelmi minisztériumának helyettes vezetője, Rauf Hajiyev a Reutersnek elmondta:
- a vízszint öt év alatt közel egy métert;
- tíz év alatt másfél métert;
- harminc év alatt pedig 2,5 métert esett;
- és jelenleg évente 20-30 centiméterrel húzódik vissza.
Ez már a mindennapi gazdasági működést is veszélyezteti, hiszen a partvonal változásával a kikötők és a hajóforgalom is nehezebbé vált.
A probléma közvetlenül érinti az olajszállítást: a Dubendi olajterminál forgalma 2025 első fél évében 810 ezer tonnára csökkent a tavalyi 880 ezerről. A bakui tengeri kikötő igazgatója, Eldar Salakhov szerint a visszahúzódó víz miatt egyre több kotrási munkára van szükség, hogy a legnagyobb tankerek zavartalanul közlekedhessenek.
2024-ben 250 ezer köbméternyi iszapot kellett kikotorni, idén pedig új, 18 méter mélységig dolgozni képes kotróhajót állítanak szolgálatba.
A természet szempontjából a helyzet talán még súlyosabb. A Kaszpi-tenger tokhalai, amelyek kaviárjuk miatt évszázadok óta keresettek, élőhelyeik jelentős részét veszítik el, miközben a folyókhoz vezető ívóhelyeiktől is elzáródnak. Hajiyev szerint a nyári és őszi élőhelyek 45 százaléka már most eltűnt. A kaszpi fóka helyzete sem jobb: ha a vízszint öt métert esik, a szaporodási területek 81 százaléka eltűnik, tízméteres esésnél pedig gyakorlatilag minden természetes élőhely megszűnik.
A jelenség hátterében elsősorban az éghajlatváltozást látja Oroszország, Azerbajdzsán viszont a Volga folyón épített orosz gátakra is mutogat, amelyek az utánpótlás 80 százalékát szabályozzák.
Bár a két ország viszonya feszült, áprilisban közös munkacsoportot állítottak fel a kérdés kezelésére, amely szeptemberben online egyeztet a konkrét lépésekről.
A tét óriási: a Kaszpi-tenger partján 15 millió ember él, közülük 4 millió Azerbajdzsánban. Számukra a vízszint csökkenése nemcsak környezeti fenyegetés, hanem a mindennapi megélhetés, a kikötők működése és az olajból származó bevételek biztonsága is a levegőben lóg.
Kiszáradhat Magyarország egyik legismertebb folyója: a vidéki nagyvárosban már lényegében eltűnt – szakértő magyarázta el, mi történik
A Zagyva folyó szolnoki szakaszán az aszály következtében szinte teljesen eltűnt a víz, medrét buja zöld növényzet borítja. A mezőgazdasági területeken sok bomló anyag kerül bele, ami serkenti a növényi vegetáció fejlődését.
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
