Gyanúsan mély barátságra törekszik az Egyesült Államok — Donald Trump meg sem állna az államtitkokig ebben az európai országban
Az Egyesült Államok az utóbbi időszakban azokhoz az európai országokhoz dörgölőzik leginkább, ahonnan titkos katonai információkat remél Oroszországról és Ukrajnáról.
A Berlingske az utóbbi idők legsúlyosabb, amerikaiakat is érintő szankcionálásáról számolt be a modern Európai Unió történetében. A Dán Védelmi Hírszerző Szolgálat (DEIS) friss jelentésében a legégetőbb külső veszélyforrásnak Oroszország katonai tevékenységét nevezték meg a balti-tengeri régióban. Ez a NATO-erőket erősen leköti a keleti határvonalon. Oroszország 2025 folyamán sokkal többször sértette meg a NATO-országok légterét harci és felderítő repülőgépekkel, mint egy évvel korábban.
A katonai provokációk mellett Oroszország továbbra is zavarja a GPS-jeleket, ami mind a katonai, mind a polgári hajózást és légi forgalmat érinti
– közölte a DEIS. A jelentés abba is betekintést enged, hogy Oroszország dróngyártása jócskán megnőtt 2022 óta.
Az ukrajnai háború kezdetén Oroszország legalább 100 rövid hatótávolságú és 500 nagy hatótávolságú drónnal rendelkezett. Ezek megkülönböztető jegye, hogy 50 kilométer alatt, illetve felett képesek repülni. 2025-re ez a szám 2 millió rövid hatótávolságú, illetve 35 ezer nagy hatótávolságú drónra nő.
A jelentés azonban nem említi meg közvetlenül, hogy 2025-ben több alkalommal is megfigyeltek ismeretlen eredetű drónokat Dánia katonai létesítményei és repülőtere felett.
Információval fizetnének az európai információkért
Az információ valutaként történő alkalmazása nem változtat a tényen, hogy Donald Trump kormánya együttműködés néven mélyen be akart férkőzni a dán nemzetbiztonsági rendszerekbe, és hozzá akart jutni titkos információkhoz – derült ki a Wbur című amerikai lapban publikált interjúból, amelyben Dan Lomas, a Nottingham Egyetem nemzetközi kapcsolatok tanszékének adjunktusa és Jan Goldman, a Dél-Karolina állambeli Citadel Katonai Főiskola hírszerzési és biztonsági tanulmányok professzora nyilatkozott.
Ezt a lépést még Trump sem tudná vita nélkül kimagyarázni.
Az amerikai próbálkozás miatt a dán katonai hírszerző szolgálat úgy döntött, hogy felveszi az Egyesült Államokat a nemzeti fenyegetések közé. Így ők lehetnek az első nyugati nagyhatalom ezen a listán.
Az Egyesült Államok először szerepel a Dániát fenyegető veszélyek listáján
– fogalmazott a Brelingske. Hozzátette, hogy a hírszerző közösség jelentése teljes egészében szerdán, december 10-én kerül közzétételre.
2025. március 14-én a dán parlament védelmi bizottságának elnöke, Rasmus Jarlov már egyszer kijelentette, hogy a Trump-kormány Grönland Egyesült Államokhoz való csatlakozását célzó törekvései ellenérzésekhez, sőt egyenesen háborúhoz vezethetnek Dániával. Ez az ellenségesség csúcsosodott ki a szankcionálás formájában, amely egy közel százéves NATO-s jó viszonyt dönt romba. Az esetre a Trump-kormány még nem reagált.
Az Egyesült Államok új, november végén publikált Nemzetbiztonsági Stratégiája (NSS) tartalmazza:
Támogatni szeretnénk szövetségeseinket Európa szabadságának és biztonságának megőrzésében, miközben helyreállítjuk Európa civilizációs önbizalmát és nyugati identitását.
Ez az identitás azonban esetenként eltér az Európai Unió és NATO-tagok biztonsági elképzeléseitől, legfőképpen most, amikor a fenyegetés egyre valósabb az orosz vagy ukrán drónberepülések miatt, amelyek gyakran érintették a dán légteret.
