Gyere a napra! – Cél a napenergia komplex hasznosítása
Napjainkban az egyik leginkább kiélezett politikai és gazdaságstratégiai kérdés Európában Magyarország hozzáférésének biztosítása az orosz olajhoz, illetve földgázhoz. Mindeközben elfeledkezünk arról, hogy az elmúlt néhány évben milyen hatalmas átalakulás ment végbe a magyar energiamix vonatkozásában.
2025 nyarán a különböző napelemes rendszerek (lakosságinapelem-telepítések, vállalkozások hasonló fejlesztései, illetve naperőművek) mintegy 8300 megawatt kapacitást teremtettek, amely a megújuló energián belül a napenergia hasznosítása terén hazánkat Európa élvonalába emelte. Amíg 2015-ben a megújuló energia döntően a biomassza, illetve biogáz hasznosítására épült, amely kiegészült a napenergia, a földhő, illetve a szélenergia hasznosítását célzó kisebb kapacitásokkal, addig napjainkra már a megújuló energia a második helyre került, az atomenergia hasznosítása mögé, a magyarországi energiatermelés terén. Napjainkban az energiamix a következőképpen áll fel: atomenergia 42,8 százalék, fosszilis energia 26,2 százalék, illetve megújuló energia 31,1 százalék. A 2020-as években rövid idő alatt igen jelentősen nőtt a napelem-kapacitások aránya: felhasználása ma már megelőzi a földgázét is.
Összehasonlításképp érdemes megemlíteni, hogy jelenleg az energiamixben a napelem aránya már 24 százalék, miközben a 2010-es évek közepén uralkodó biomassza és biogáz alig haladja meg a 4 százalékot. Érdemi szélerőmű-kapacitásról továbbra sem beszélhetünk.
Ha mindezt az Európai Unió számaival hasonlítjuk össze, akkor érdekes adatokra bukkanunk. Ezek közül a legjelentősebb az a változás, hogy 2025-ben már a napenergia vált az Európai Unióban a villamosenergia-mix legfontosabb összetevőjévé (22 százalék). A megújuló energia gyors előretörése hazánkban a nemzetközi tendenciaelvárásokat követi, természetesen azzal a különbséggel, hogy vannak olyan európai országok, ahol a megújulóenergia-termelés aránya az összes energia előállításán belül meghaladja a 90 százalékot (pl. Dánia 94,7 százalék, Lettország 93,4 százalék, Ausztria 91,8 százalék). Bár hazánkban a fosszilis energia csökkenő tendenciája egyértelmű, rövid távon a jelentős visszaszorulásával mégsem számolhatunk, ami betudható azoknak a nagy ipari beruházásoknak, amelyek kiemelkedő energiaigényt támasztanak hazánkkal szemben (pl. az akkumulátorgyárak energiaigénye csak gázüzemű csúcserőművekkel elégíthető ki).
Természetesen a megújuló energia, ezen belül a napenergia hasznosításának előretörése mind a lakosságot, mind a vállalkozói szférát érinti. A lakossági szférában tömegesen jelentek meg az elmúlt években a napelemek, napkollektorok és a különböző korszerű, hőszivattyúra, elektromos rendszerekre építő új energiaforrások és – részben okos – eszközök. Emellett tudatos támogatási politika segítette a vállalkozások energiaszerkezetének átalakítását, előtérbe helyezve a megújuló energiát és a gázról való leválásukat. A megújulóenergia-termelés mellett legalább ilyen fontos az energiatárolás, hiszen az előbbi időszakossága, illetve ciklikussága nem esik egybe feltétlenül a fogyasztási szükségletek változásával. Ez jelentős kérdés számunkra, hasonlóképp a fosszilis energiák háttérbe szorításával és a megújuló energia előtérbe állításával. Különösen azért, mert Magyarország geográfiai adottságai nem, vagy csak igen korlátozottan tesznek lehetővé olyan megoldásokat, amelyek például vízi energia kihasználásával oldják meg az energiatárolás, illetve a hatékony energiafelhasználás problémáját. Ezért szükségképpen előtérbe kerülnek az úgynevezett száraz konstrukciók (akkumulátor vagy egyéb száraz megoldások).
Hazánk a 2020-as években egy jelentős fordulatot hajtott végre az energiamixben, amelynek lényege a napenergia hasznosításának előtérbe állítása volt. Ez a forma – más kiegészítő energiatermelési, illetve -tárolási megoldásokkal – a jövőben is meghatározó lehet a megújuló energiák hasznosítása terén. Változatlanul aktuális tehát ennek a gazdaság területén történő minél szélesebb körű hasznosítása, és különösen a mikro- és kisvállalkozások körében történő bevezetése. Bár megjegyezzük, ez valószínűleg nem is olyan nehéz feladat, tekintettel arra, hogy a mikrovállalkozások egy része egyéni vagy családi vállalkozás lévén számos ponton összekötődik már azokkal a programokkal, amelyek az elmúlt években a napenergia hasznosítását segítették.
Egy kérdéskört továbbá még kevésbé érintettünk, holott Magyarországnak ebben egyedülálló adottságai vannak. Ez a földhő hasznosítása, különös tekintettel arra, hogy a meleg víz vagy termálvíz nem pusztán jóléti és egyészségügyi szolgáltatások kifejlesztésére alkalmas – támogatva a turizmus széles körű elterjedését –, hanem alapját képezheti egy-egy település komplett energiarendszere megteremtésének is. Egy ilyen próbálkozás a dél-alföldi térségben, az ún. Svájci Alap támogatásával már megvalósult (Mórahalom), azonban a földhő hasznosításának rendkívül magas költségigénye – főleg a feltárási időszakban – olyan pénzügyi transzferek biztosítását is szükségessé teszi, amelyek révén a település, a vállalkozás elkerülheti az esetleges kudarcokból származó jelentős veszteséget. Erre szolgálnak a speciális pénzügyi intézmények, például garanciaalapok. Melyek tehát a magyar megújuló energia jövőképének kulcselemei: a napenergia komplex hasznosítása, a geotermikus energia alkalmazásának felfuttatása, az atomenergia alapvető energiatermelési súlyának biztosítása, illetve korlátozottan és célirányosan a legkevésbé szennyező fosszilis energia előállítását célzó, ipari létesítményekhez kapcsolódó kapacitások létesítése. A hangsúlyt az elmúlt évek tapasztalatai alapján a napenergiára helyeznénk – gyere a napra!
