Váratlan bejelentés: új ország juthat atomfegyverekhez, övé a világ egyik legnagyobb gazdasága – Kína, az oroszok és Észak-Korea azonnal megfenyegették
Japánban vita indult az ország nukleáris felfegyverzésének lehetőségéről. Ez történelmi fordulat a világ negyedik legnagyobb gazdasága számára.
Japán – mint a Föld egyetlen atombomba-támadást elszenvedő országa – hivatalos politikája továbbra is az, hogy
- nem birtokol,
- nem gyárt
- és nem enged be
nukleáris fegyvereket a területére. Ugyanakkor a kormány ragaszkodik ahhoz a 2010-es parlamenti nyilatkozathoz, amelyet Okada Kacuja akkori külügyminiszter, jelenleg az ellenzéki Alkotmányos Demokratikus Párt (CDPJ) képviselője tett, és amely egyes értelmezések szerint rendkívüli helyzetben nem zárja ki nukleáris fegyvereket hordozó amerikai eszközök beengedését a területére.
Japán: új ország juthat atomfegyverekhez
Most az történik, hogy Japánban felerősödött a vita az ország úgynevezett „három nem” nukleáris alapelvének jövőjéről, miután a kormányzathoz közel álló biztonságpolitikai tisztviselő
nyilvánosan felvetette a nukleáris fegyverek birtoklásának lehetőségét.
Onodera Icunori volt japán védelmi miniszter vasárnap egy televíziós műsorban kijelentette: Japánnak „komolyan meg kell vitatnia” a három nem nukleáris alapelv jövőjét, különösen az Egyesült Államok „nukleáris ernyőjére” való támaszkodás fényében.
Onodera jelenleg a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) biztonságpolitikai kutatótanácsának vezetője. Szerinte a jelenlegi politika ugyan fenntartja az említett elveket, de a gyakorlatban ez annyit jelent, hogy Japán az Egyesült Államoktól várja védelmének a biztosítását, akár nukleáris fegyverek alkalmazásával is. „A nukleáris kérdések figyelmen kívül hagyása politikai felelőtlenség” – fogalmazott.
Japán kormányzati források szerint a Takaicsi Szanae miniszterelnök által vezetett kormánypárt, az LDP megkezdte három kulcsfontosságú nemzetbiztonsági dokumentum felülvizsgálatát, amelyet 2026 végéig tervez lezárni. A vitában várhatóan napirendre kerül a három nem nukleáris alapelv kezelése is.
Maehara Szeidzsi, a Japán Innovációs Párt (Nippon Ishin no Kai; Japan Restoration Association) képviselője (az LDP koalíciós partnere) a televíziós vitában szintén fontosnak nevezte annak alapos vizsgálatát, hogy a jelenlegi politika megfelelően biztosítja-e az ország védelmét.
Okada Kacuja – ő a már említett volt külügyminiszter – a nemzetbiztonsági dokumentumok felülvizsgálata során egyértelmű állásfoglalást sürgetett arról, miként kezelné Japán az esetleg nukleáris fegyverzettel felszerelt amerikai hadihajókat.
Azonnal megfenyegették Japánt a világ atomhatalmai
A nukleáris fegyverekkel kapcsolatos felvetéseket viszont elutasította Isiba Sigeru volt japán miniszterelnök. Isiba egy élő televíziós műsorban kijelentette: Japán számára „soha nem lenne előnyös” nukleáris fegyverek birtoklása, mert ez
- az atomsorompó-szerződésből
- és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségből való kilépést vonná maga után,
- valamint ellehetetlenítené Japán jelenlegi nukleáris – elsősorban energetikai – politikáját.
A vitára Észak-Korea is reagált. A phenjani állami hírügynökség, a KCNA szerint Japán nukleáris fegyverek megszerzésére irányuló
ambícióit alaposan meg kell fékezni.
A kommentár azt állította, hogy Tokió a három nem nukleáris alapelv felülvizsgálatának emlegetésével nyíltan jelzi ilyen szándékait.
A KCNA szerint a japán nyilatkozatok felerősödése összefügg azzal, hogy az Egyesült Államok jóváhagyta Dél-Korea kérését egy nukleáris meghajtású tengeralattjáró építésére. Az észak-koreai média felidézte: Donald Trump amerikai elnök októberben adott erre engedélyt, miután Szöulban tárgyalt I Dzse Mjong dél-koreai elnökkel.
A kínai állami Hszinhua hírügynökség kommentárjában „veszélyes ambícióknak” nevezte a Takaicsi-kormány környezetéből érkező nukleáris retorikát. Az írás szerint a nyilatkozatok nem elszólások, hanem annak jelei, hogy Japán jobboldali konzervatív köreiben
erősödik a törekvés a háború utáni rend korlátainak levetésére és az újrafegyverkezés felgyorsítására.
A kommentár hangsúlyozta: Japán nukleáris fegyverkezése súlyosan gyengítené a globális nonproliferációs rendszert és a háború utáni nemzetközi rend alapjait.
Moszkva szintén bírálta a japán vitát. Andrej Rudenkó orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszország álláspontja „egyértelműen negatív”, és Japán militarizálása csak rontaná az északkelet-ázsiai biztonsági helyzetet. Figyelmeztetett:
egy ilyen irányváltás ellenlépéseket váltana ki az érintett országokból.
Japán egyelőre nem reagált ezekre a fenyegetésekre, de hogy az atomvita nem marad annyiban, az borítékolható.
Nukleáris rejtély: Teherán hallgat, az ENSZ pánikba esett – nem tudni, mi történt az iráni uránnal
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint Teherán hallgatása „komoly aggodalomra ad okot”. Öt hónapja nem tudja ellenőrizni az iráni uránkészletet az ENSZ nukleáris felügyelete, miután izraeli és amerikai támadások súlyos károkat okoztak az ország atomlétesítményeiben.
