Hiába fogtak össze a magyarok és a szerbek, Oroszország most pontot tett a NIS ügyének végére – Moszkva nem viccel, szólt, hogy így nem kellene továbbmenni
A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) esetleges államosítása ellentétes lenne az Oroszország és Szerbia közötti, energetikai együttműködésről szóló kormányközi megállapodással, ezt Alekszandr Bocan-Harcsenko, Oroszország szerbiai nagykövete jelentette ki a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjújában – írta a Szabad Magyar Szó.
„Az orosz elnök azt mondta, hogy létezik egy 2008-as megállapodás Oroszország és Szerbia között az olaj- és gázipari együttműködésről, és hogy ezt a megállapodást mindkét félnek be kell tartania” – mondta Bocan-Harcsenko.
Bocan-Harcsenko szerint a NIS-szel kapcsolatos döntésnek összhangban kell lennie a Moszkva és Belgrád közötti kapcsolatok szellemével, valamint általánosságban is a szóban forgó megállapodással. Az orosz–szerb katonai-technikai együttműködésről a nagykövet azt mondta, hogy az folytatódik.
Az oroszok is megszólaltak a NIS-ről
Vlagyimir Putyin csak nemrég beszélt először a NIS-ről. Mint mondta, Oroszország feltételezi, hogy a „baráti Szerbia” teljesíti a közös vállalattal szembeni kötelezettségeit. „Van egy kormányközi megállapodásunk Szerbiával ezzel a kereskedelmi struktúrával (a NIS-szel) kapcsolatos korlátozás elfogadásáról. Természetesen feltételezzük, hogy Szerbia jóindulatú vezetése ezt szem előtt tartja, és teljesíti saját kötelezettségeit” – mondta Putyin december 19-én.
Ellenkező esetben – hangsúlyozta – felmerül a kérdés, hogy „hogyan fektethet be Oroszország pénzt” a szerb gazdaságba.
Hol vannak a biztonsági garanciák, ha még a kormányközi megállapodások sem működnek? Ez nem könnyű feladat. Sajnos a kapcsolatok javítására irányuló szándék ellenére a szankciós nyomás kétségtelenül folytatódik
– tette hozzá Putyin. Hozzáfűzte, hogy az orosz Gazpromnyefty többségi tulajdonosa a NIS-nek, és hogy Oroszország több mint hárommilliárd dollárt fektetett be ebbe a vállalatba.
Egy modern, rendkívül hatékony vállalattá alakult át, amely a szerb költségvetés egyik legnagyobb adófizetője
– tette hozzá az orosz elnök. Az Egyesült Államok azt követeli, hogy az oroszok szálljanak ki a NIS tulajdonosi szerkezetéből. Jelenleg lehetséges vevőként a magyar Molt és az Egyesült Arab Emírségekből származó ADNOC vállalatot emlegetik.
Az egyik opció az államosítás is. Szerbia elnöke többször kijelentette, hogy Szerbia nem fogja „elvenni” a NIS-t az oroszoktól, mivel a szerb hatóságok „nem kommunisták és nem is fasiszták”, ugyanakkor megjegyezte, hogy Szerbia akár túl is fizetné a NIS-t. Mindazonáltal minden jel arra utal, hogy az orosz fél nem hajlandó eladni a részét Szerbiának még akkor sem, ha az tenné a legmagasabb ajánlatot.
Ennek ellenére a szerb parlament december elején elfogadott egy módosítást a 2026-os költségvetési törvényjavaslathoz, amely további forrásokat irányoz elő az ország energiaellátásának biztonságára és stabilitására. A módosítás lehetővé teszi további 164 milliárd dinár, azaz mintegy 1,4 milliárd euró elkülönítését – éppen az orosz tulajdonrész megvásárlására a NIS-ben.
Az egyik utolsó határidő, amelyet Vucic a NIS megoldásával kapcsolatban említett, január 15. Addig várhatóan kiderül, talál-e a vállalat vevőt, vagy Szerbia végül mégis úgy dönt, hogy átveszi a vállalatot.
Ahogy azt megírtuk, zajlanak a tárgyalások a Mol és az orosz tulajdonosok között a szerb NIS többségi részesedésének megvásárlásáról. Sajtóértesülések szerint a Mol és a NIS közös kérelmet nyújtott be az USA hatóságaihoz a szankciók ideiglenes felfüggesztésére.
Már ősz óta büntetik a NIS-t
A NIS a Balkán egyik legnagyobb energetikai vállalata, amelynek többségi tulajdonosa a szankciók alá eső
- orosz Gazpromnyefty (45 százalék)
- és Gazprom (11 százalék),
- míg a szerb állam részesedése közel 30 százalék.
Az amerikai szankciókat idén januárjában vezették be a Gazpromnyefttyel és a NIS-szel szemben az orosz energiavállalatok elleni szélesebb intézkedések részeként.
A büntetőintézkedések ősszel léptek véglegesen hatályba többszöri halasztás után. A korlátozások miatt leállt a nyersolajszállítás a horvát Janaf vezetéken keresztül, ami a pancsovai finomító termelésének felfüggesztéséhez vezetett. Aleksandar Vucic szerb elnök korábban jelezte, hogy folyamatban vannak a tárgyalások az orosz tulajdonosok és a Mol között a többségi részesedés eladásáról.
Küszöbön az összecsapás, lesújt Trump haragja: így teheti tönkre az európai baloldal a német autóipart
