Energia a rúnák világából: Európa féktelenül habzsolná, csak érkezzen elég
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNorvégia már az orosz–ukrán háború kitörése után is stratégiai energiaszállítóvá lépett elő Európában, amikor az uniós országok sorra csökkentették függőségüket az orosz olajtól és gáztól. Az iráni konfliktus és a közel-keleti szállítási útvonalak bizonytalansága most tovább növelte az északi ország jelentőségét – írja az Origo.
Európa egyre inkább támaszkodik a norvég energiaszállításokra
Az Oroszország elleni energiaszankciók bevezetése óta Norvégia vált Európa legnagyobb vezetékesgáz-beszállítójává: a norvég olajexport mintegy 90-95 százaléka európai piacokra kerül, s az Európai Unió földgázimportjának nagyjából harmada is Norvégiából érkezik.
A szakértők szerint azonban az ország már közel jár termelési kapacitásának határához, erről a Világgazdaság oldalán nemrég írtunk.
A meglévő mezőkből csak korlátozott mértékben lehet tovább növelni a kitermelést, ráadásul az előrejelzések szerint 2030 után csökkenés indulhat el, hacsak nem kezdődnek új beruházások és feltárások.
A norvég kormány ennek ellenére kitart a bővítés mellett. Terje Aasland energiaügyi miniszter korábban hangsúlyozta: Norvégia célja, hogy hosszú távon stabil és kiszámítható energiaszállító maradjon Európa számára. A politikai támogatás is erősnek tűnik, mivel a legtöbb párt szerint az ország fosszilisenergia-termelése továbbra is alapvető szerepet játszik az európai energiabiztonság fenntartásában.
Harminc év után újranyithatnak régi gázmezőket
A norvég energiapolitika egyik leglátványosabb eleme lehet, hogy Oslo ismét fejlesztené az Északi-tenger egyes korábban bezárt mezőit.
A kormány tervei szerint 2028 végéig újraindíthatják az Albuskjell, a Vest Ekofisk és a Tommeliten Gamma gázmezőket Norvégia déli partjai közelében – csaknem három évtizeddel bezárásuk után.
A kabinet szerint a projektek
- hozzájárulhatnak az orosz energiahordozók kiesésének pótlásához, valamint
- mérsékelhetik a közel-keleti konfliktusok miatt kialakuló ellátási zavarok hatását.
A cél az, hogy Norvégia olaj- és gáztermelése legalább a jelenlegi szinten maradjon a következő években is.
Közben az állami tulajdonú Equinor is jelentős beruházásokat tervez. A vállalat szóvivője, Ola Morten Aanestad szerint a társaság 2035-ig évente mintegy 55 milliárd norvég koronát fordítana új fejlesztésekre, további fúrásokra és infrastruktúra-bővítésre, hogy elkerüljék a termelés visszaesését.
Felfelé módosították a norvégok idei olaj- és gázbevételi előrejelzését
Norvégia az idei első negyedévben napi 2,31 millió hordó olajegyenértéknek megfelelő mennyiséget termelt ki, ami közel 9 százalékos növekedés éves összevetésben. A magas energiaárak miatt a norvég kormány már emelte is idei bevételi előrejelzését: az eredetileg becsült 555 milliárd korona dollár helyett immár 732 milliárd koronás olaj- és gázbevétellel számolnak (1 norvég korona kb. 33 forint).
A norvég stratégia ugyanakkor megosztja a közvéleményt. Támogatói szerint az ország megbízható és geopolitikailag stabil energiaforrást kínál Európának egy rendkívül bizonytalan időszakban.
Kritikusai viszont attól tartanak, hogy a fosszilis energiahordozók további támogatása lassíthatja a zöldátállást, és csökkentheti a megújuló energiára való átállás sürgető jellegét.
A vita így várhatóan tovább éleződik: miközben Európa rövid távon egyre inkább Norvégiára szorul, hosszabb távon továbbra is kérdés, meddig tartható fenn a fosszilis energiahordozókra épülő energiapolitika.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
