Energia a rúnák világából: Európa féktelenül habzsolná, csak érkezzen elég
Norvégia már az orosz–ukrán háború kitörése után is stratégiai energiaszállítóvá lépett elő Európában, amikor az uniós országok sorra csökkentették függőségüket az orosz olajtól és gáztól. Az iráni konfliktus és a közel-keleti szállítási útvonalak bizonytalansága most tovább növelte az északi ország jelentőségét – írja az Origo.
Európa egyre inkább támaszkodik a norvég energiaszállításokra
Az Oroszország elleni energiaszankciók bevezetése óta Norvégia vált Európa legnagyobb vezetékesgáz-beszállítójává: a norvég olajexport mintegy 90-95 százaléka európai piacokra kerül, s az Európai Unió földgázimportjának nagyjából harmada is Norvégiából érkezik.
A szakértők szerint azonban az ország már közel jár termelési kapacitásának határához, erről a Világgazdaság oldalán nemrég írtunk.
A meglévő mezőkből csak korlátozott mértékben lehet tovább növelni a kitermelést, ráadásul az előrejelzések szerint 2030 után csökkenés indulhat el, hacsak nem kezdődnek új beruházások és feltárások.
A norvég kormány ennek ellenére kitart a bővítés mellett. Terje Aasland energiaügyi miniszter korábban hangsúlyozta: Norvégia célja, hogy hosszú távon stabil és kiszámítható energiaszállító maradjon Európa számára. A politikai támogatás is erősnek tűnik, mivel a legtöbb párt szerint az ország fosszilisenergia-termelése továbbra is alapvető szerepet játszik az európai energiabiztonság fenntartásában.
Harminc év után újranyithatnak régi gázmezőket
A norvég energiapolitika egyik leglátványosabb eleme lehet, hogy Oslo ismét fejlesztené az Északi-tenger egyes korábban bezárt mezőit.
A kormány tervei szerint 2028 végéig újraindíthatják az Albuskjell, a Vest Ekofisk és a Tommeliten Gamma gázmezőket Norvégia déli partjai közelében – csaknem három évtizeddel bezárásuk után.
A kabinet szerint a projektek
- hozzájárulhatnak az orosz energiahordozók kiesésének pótlásához, valamint
- mérsékelhetik a közel-keleti konfliktusok miatt kialakuló ellátási zavarok hatását.
A cél az, hogy Norvégia olaj- és gáztermelése legalább a jelenlegi szinten maradjon a következő években is.
Közben az állami tulajdonú Equinor is jelentős beruházásokat tervez. A vállalat szóvivője, Ola Morten Aanestad szerint a társaság 2035-ig évente mintegy 55 milliárd norvég koronát fordítana új fejlesztésekre, további fúrásokra és infrastruktúra-bővítésre, hogy elkerüljék a termelés visszaesését.
Felfelé módosították a norvégok idei olaj- és gázbevételi előrejelzését
Norvégia az idei első negyedévben napi 2,31 millió hordó olajegyenértéknek megfelelő mennyiséget termelt ki, ami közel 9 százalékos növekedés éves összevetésben. A magas energiaárak miatt a norvég kormány már emelte is idei bevételi előrejelzését: az eredetileg becsült 555 milliárd korona dollár helyett immár 732 milliárd koronás olaj- és gázbevétellel számolnak (1 norvég korona kb. 33 forint).
A norvég stratégia ugyanakkor megosztja a közvéleményt. Támogatói szerint az ország megbízható és geopolitikailag stabil energiaforrást kínál Európának egy rendkívül bizonytalan időszakban.
Kritikusai viszont attól tartanak, hogy a fosszilis energiahordozók további támogatása lassíthatja a zöldátállást, és csökkentheti a megújuló energiára való átállás sürgető jellegét.
A vita így várhatóan tovább éleződik: miközben Európa rövid távon egyre inkább Norvégiára szorul, hosszabb távon továbbra is kérdés, meddig tartható fenn a fosszilis energiahordozókra épülő energiapolitika.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
