Tűzszünet a Hormuzi-szorosban – Washington és Teherán közel lehet a megállapodáshoz
Washington és Teherán tűzszünetről tárgyal, amelynek értelmében megnyílna a Hormuzi-szoros, Irán szabadon értékesíthetné olajkészleteit, és megkezdődhetnének a nukleáris program visszaszorítását célzó egyeztetések – tudta meg amerikai forrásoktól az Axios.
A felek egy szándéknyilatkozatot írnának alá, amely hatvan napra szólna, és kölcsönös beleegyezéssel meghosszabbítható lenne. A tűzszünet ideje alatt a Hormuzi-szoros díjmentesen, szabadon hajózható lenne: Irán eltávolítaná a telepített aknáit, az Egyesült Államok pedig feloldaná az iráni kikötőkre vonatkozó blokádját, és szankciós mentességeket adna az olajexporthoz.
Az amerikai források elismerték, hogy mindez jelentős könnyítést jelent Iránnak, ugyanakkor megjegyezte: a globális olajpiacnak is érdemi tehermentesítést hozna. A tervezet szerint minél hamarabb távolítják el az iráni aknákat és teszik lehetővé a szabad hajózást, annál korábban szűnik meg az amerikai blokád.
A nukleáris kérdés még nyitott
A perzsa állam továbbá kötelezettséget vállalna arra, hogy nem törekszik atomfegyver megszerzésére, és tárgyalásokat folytatna az urándúsítási program felfüggesztéséről, valamint a magasan dúsított urán készletek átadásáról. Két forrás szerint Teherán a közvetítők útján szóbeli ígéreteket is tett a lehetséges engedmények mértékéről.
Az Egyesült Államok a 60 napos időszakban tárgyalna a szankciók feloldásáról és a befagyasztott iráni eszközök felszabadításáról, ám ezekre a lépésekre csak egy végleges és ellenőrizhetően teljesített megállapodás esetén kerülne sor. A térségben tartózkodó amerikai haderő a tűzszünet ideje alatt maradna, és csak egy végső egyezmény megkötése esetén vonulna vissza.
Izrael és a Hezbollah szerepe
A tervezet emellett lezárná az Izrael és a Hezbollah között zajló libanoni konfliktust is. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szombaton telefonon fejezte ki aggályait Donald Trump elnöknek az egyezmény több pontjával kapcsolatban. Az amerikai tisztviselő ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem egyoldalú tűzszünetről van szó.
Trump szombaton több arab és muszlim vezető véleményét is kikérte az egyezményről, a résztvevők egybehangzóan támogatásukról biztosították az elnököt. A tárgyaló felek között volt az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Katar, Egyiptom, Törökország és Pakisztán elnöke és vezetője, akik korábban közvetítői szerepet vállaltak.
A kulcsszerepet Pakisztán játszotta: Asim Munir tábornok pénteken és szombaton személyesen tartózkodott Teheránban, hogy közelebb hozza egymáshoz az álláspontokat. Trump az elmúlt napokban ingadozott a diplomáciai megoldás és egy nagyszabású katonai csapássorozat között, szombat este azonban a tárgyalásos rendezést részesítette előnyben.
A Fehér Ház reményei szerint a fennmaradó nézeteltéréseket hamarosan feloldják, és a megállapodás napokon belül bejelenthető lesz. Ugyanakkor az amerikai tisztviselő figyelmeztetett: ha Irán nem mutat komoly szándékot a nukleáris tárgyalásokon, a 60 napos időszak akár korábban is véget érhet.
El is tűnik az olaj, meg nem is a mostani válságban – mintha mágia dolgozna az olajpiacon
Komoly aggodalmat váltott ki Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség vezetőjének hétfői nyilatkozata, amely szerint az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli feszültségek miatt olyan gyors ütemben csökkennek a globális kereskedelmi olajkészletek, hogy a jelenlegi fogyasztás mellett már csak néhány hétre lennének elegendők.
