Összefognak az európai bankok: euró stabilcoinnal törnék meg a dollár digitális dominanciáját
Többtucatnyi európai bank sorakozott fel egyetlen eurós stabilcoinprojekt mögé, miközben a pénzügyi szektor vezetői és a döntéshozók egyre nagyobb aggodalommal figyelik a dollár kriptopiaci térnyerésének következményeit. A kezdeményezés mögött az amszterdami székhelyű Qivalis áll.
A Qivalis már korábban biztosította néhány európai nagybank – köztük a BNP Paribas, az ING és az UniCredit – támogatását a még el nem indított digitális fizetőeszközéhez. Az újabb 25 hitelintézet – köztük az ABN Amro, az Intesa Sanpaolo és a Rabobank – csatlakozásával a támogatók száma 37-re emelkedett.
Ezzel a Qivalis stablecoinprojektje az európai banki hátterű kezdeményezések között a legtöbb intézményi szponzorral rendelkező vállalkozássá vált. De mi is pontosan az, amibe ennyi bank fektet be? A kriptovaluta digitális fizetőeszköz: nincs fizikai formája, kriptográfiai titkosítással védi a tranzakciókat, és teljesen decentralizáltan működik – vagyis
nem kapcsolódik a hagyományos bankrendszerbe, értékét nem ellenőrzi semmilyen központi hatóság.
A stabilcoin (más néven stablecoin) ennek egy speciális fajtája: értékét egy külső eszközhöz – jellemzően egy hagyományos devizához, például az amerikai dollárhoz – rögzítik. Ez kiküszöböli a hagyományos kriptovalutákra jellemző árfolyam-ingadozást, és alkalmassá teszi a stablecoint mindennapi tranzakciókra, határokon átnyúló utalásokra és pénzügyi elszámolásokra.
A hagyományos bankok egyre komolyabban érdeklődnek a stabilcoinok iránt, elsősorban a költségcsökkentés és a fizetési műveletek modernizálása miatt. A Qivalis arra számít, hogy minél több bank és azok ügyfélköre csatlakozik, annál könnyebben veszi fel a versenyt a már piacon lévő eurós stablecoinokkal.
Tartanak a dollár dominanciájától Európában
Az európai bankszektor szereplői egyre inkább tartanak a dollár kriptopiaci dominanciájától és attól is, hogy a cégek fokozatosan átveszik a hagyományosan bankoknak fenntartott szerepeket, például a fizetési forgalom lebonyolítását. A forgalomban lévő mintegy 320 milliárd dolláros értékű stablecoinok csaknem teljes egészében amerikai dollárban denomináltak, a kibocsátást pedig a Tether és a Circle kriptovállalatok uralják.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke aggodalmát fejezte ki a dollárhoz kötött stablecoinok terjedése miatt, mivel tovább erősíthetik Európa dollárfüggőségét. Egy másik magas rangú EKB-tisztviselő tavaly arra figyelmeztetett, hogy a dollárstabilcoinok terjedése gyengítheti a jegybank monetáris politikai mozgásterét.
Jan-Oliver Sell, a Qivalis vezérigazgatója az FT-nek elmondta: az európai szuverenitás szempontja kulcsfontosságú, és a jelenlegi geopolitikai helyzet vonzóvá teszi, hogy alternatívákban gondolkodjanak az amerikai dollárral szemben. Eurós stablecoinok már most is léteznek, de piaci részesedésük eltörpül a dollárban denominált versenytársak mellett.
Nem európai bankok is beszállhatnak
Sell elmondta: tárgyalásokat folytat néhány nem európai bankkal is, amelyek olyan országokban működnek, ahonnan jelentős összegű utalások érkeznek Európába. Hozzátette: nem az európai fizetési rendszerekkel kívánnak versengeni, a stablecoin inkább a határokon átnyúló utalásokat célozza.
A Qivalis engedélyt kért a holland jegybanktól, és az év második felére várja a jóváhagyást. „Arra törekszünk, hogy az engedély megérkezésekor már üzemkész állapotban legyünk, és a lehető leghamarabb elindulhassunk” – mondta Sell a lapnak.
Tweetek, mémek, milliók – Így rángatja a kriptopiacot a tömegpszichológia
A kriptovaluták világa ma már elképzelhetetlen lenne közösségi média nélkül. A digitális eszközök árfolyamait nem pusztán gazdasági hírek mozgatják, hanem villámgyorsan változnak a Twitter-, TikTok-, Reddit-, Telegram- és Discord-közösségek hangulata szerint. Ez a kapcsolat arra ösztönzi a befektetőket, hogy ne csak a fundamentumokra figyeljenek, hanem a közösségek reakcióira, a tweetekre is.
