Tweetek, mémek, milliók – Így rángatja a kriptopiacot a tömegpszichológia

Képzeljük el, ahogy egy új memecoin kezd felkapottá válni, és hirtelen megugrik a mémek, tweetek vagy Reddit-posztok száma. Mindenhol csak azt halljuk: „Ez a következő kriptó, ami 100 X-et fog menni” vagy „Még nincs késő beszállni, irány a Hold!”. Ez nem véletlen: ez a social proof, az emberek ösztönös hajlama arra, hogy mások viselkedését kövessék, különösen akkor, ha megerősítést szeretnének kapni a döntéseikhez.

A kriptovalutákba való befektetés sokak számára gyakran bizonytalan és új terület, éppen ezért vonzó lehet, ha mások útmutatása mentén cselekedhetnek. Ilyenkor a social proof segíthet gyors döntést hozni, de gyakran túlzott bizalommal ruház fel sokakat, akik nem mindig rendelkeznek megfelelő tudással. A tömegek ilyesfajta viselkedése torzíthatja a piacot, különösen a FOMO (Fear of Missing Out, vagyis a kimaradástól való félelem) vagy FUD (Fear, Uncertainty, Doubt – félelem, bizonytalanság, kétely) hatására.

FOMO: amikor a félelem hajtja a piacot

A FOMO nemcsak egy angol kifejezés, hanem a kriptopiacot hajtó pszichológiai motor. A vásárlók gyakran irreális döntéseket hoznak, mert rettegnek attól, hogy kimaradnak a „nagy pumpából”. A kriptovaluták árának hirtelen növekedése önmagában is elegendő ahhoz, hogy tömegeket ösztönözzön vásárlásra, ezzel tovább fűtve az áremelkedést, gyakorta buborékokat formálva, amelyek végül erőteljes korrekcióval pukkannak ki.

A Kraken kriptotőzsde felmérése szerint a megkérdezett kriptobefektetők 84  százaléka ismerte el, hogy korábban már hozott befektetési döntést a FOMO hatására: ebből 58 százalék „gyakran”, 26  százalék „néha” engedett ennek a nyomásnak.

FUD: a bizonytalanság, ami aláássa a piacot

A FUD gyakran tudatosan terjesztett, negatív narratíva, amely pánikszerű eladásra ösztönzi a befektetőket. Például „Kínában betiltják a bitcoint” vagy „A kriptó egy átverés” típusú szalagcímek célja nem mindig az informálás, sokkal inkább, hogy bizonytalanságot keltsen. Ilyen környezetben a befektetők hajlamosak impulzív döntéseket hozni, gyorsan eladnak, függetlenül attól, mennyire megalapozott a hír.

A FUD jelentősen növeli a piaci volatilitást, mivel a kereskedők elbizonytalanodnak, és eladási hullámokat indíthatnak el, amelyek tovább rombolják a bizalmat, és lassítják az adoptációt. A korábban említett Kraken-felmérés azt is kimutatta, hogy a megkérdezett befektetők 81 százalékának már befolyásolta a döntéseit a FUD, ami világosan mutatja, hogy ez a pszichológiai hajtóerő széles körben jelen van.

A mentális csapdák felismerése: veszteségkerülés és a túlzott ragaszkodás csapdája

Az egyik leggyakoribb kognitív torzítás a kriptopiacon a veszteségkerülés. Eszerint a befektetők sokkal intenzívebben élik meg a veszteségeket, mint az ugyanakkora nyereségeket. Ez gyakran bénító hatással lehet a döntéshozatalra: sokan inkább tartanak veszteséges pozíciókat, abban bízva, hogy majd egyszer „visszajön”, ahelyett, hogy racionálisan lezárnák a pozíciót, és új lehetőségek felé fordulnának.

Ez a jelenség szorosan összefügg a Concorde-effektussal (más néven sunk cost fallacy), amikor a befektető nem akarja beismerni a kudarcát, mert már túl sok időt, pénzt vagy energiát fektetett a projektbe. Ahelyett, hogy stratégiát váltana, még mélyebbre ássa magát a veszteségbe. 

Túlzott önbizalom: amikor a magabiztosság veszélyes méreteket ölt

A kriptopiacon – főleg bull market idején – gyakran találkozhatunk azzal a jelenséggel, amikor a kereskedők túlértékelik saját tudásukat – ez a túlzott önbizalom torzítása. Az ilyen befektetők hajlamosak figyelmen kívül hagyni az objektív adatokat, túlbecsülni saját elemzéseik megbízhatóságát, és gyakran túl nagy pozíciókat vesznek fel, mert úgy gondolják, „ők biztosan tudják, merre fog menni a piac”. Ennek a gondolkodásnak a következménye lehet a túlzott kockázatvállalás és a portfóliódiverzifikáció hiánya, ami könnyen veszteséghez vezethet. 

Megerősítési torzítás: amikor csak azt látjuk, amit látni akarunk

Az ember hajlamos csak azokat az információkat és véleményeket keresni, amelyek megerősítik a már kialakított világnézetét vagy stratégiáját – ezt nevezzük megerősítési torzításnak. A kriptovilágban ez gyakran úgy nyilvánul meg, hogy egy befektető kizárólag olyan elemzéseket, YouTube-videókat vagy Twitter-bejegyzéseket fogyaszt, amelyek alátámasztják a stratégiáját, miközben figyelmen kívül hagyja a kritikákat, kockázatokat vagy egyéb, potenciálisan jobban teljesítő projektek fejlődését. Ez a torzítás hozzájárulhat ahhoz, hogy a befektetők túl sokáig maradnak veszteséges pozíciókban, és nem hajlandók váltani – még a nyilvánvaló jelek ellenére sem.

Modernkori pénzügyi guruk: a kriptoinfluenszerek, tweetek szerepe

A kriptovilágban az influenszerek sokszor olyan hatással vannak a piacra, mintha egy láthatatlan kéz irányítaná. Nemegyszer történt már meg, hogy egyetlen tweet hatására kilőttek az árfolyamok. De hogyan és miért működik ez ennyire erőteljesen?

Elon Musk kiváló példa erre: egyetlen tweetje képes volt több coin árát is az egekbe lőni. Amikor csak beírta a Twitter biójába, hogy #bitcoin, a BTC árfolyama rövid időre megugrott – hasonlóan a Dogecoinhoz, amiről több ízben is posztolt már korábban. Ezek az események egyértelműen igazolják, mennyire kiszámíthatatlan és befolyásolható a kriptopiac, akár csak egyetlen közösségimédia-poszt révén is.

Kutatások is alátámasztják, hogy a befektetők gyakran reagálnak az influenszerek megnyilvánulásaira: egy 2025-ben megjelent elemzés rámutatott, hogy a közösségimédia-szentiment (pozitív vagy negatív hangulat) szoros kapcsolatban áll az árfolyam-előrejelzésekkel. Bár az influenszertweetek rövid távon pozitív hatással lehetnek az árfolyamra, hosszabb távon ennek következményei gyakran negatívak – különösen, ha kisebb piaci kapitalizációjú, spekulatív kriptoeszközökről van szó, például memecoinokról.

Egy influenszer olyan esetekben tudja igazán befolyásolni a piacot, amikor társas azonosulást teremt. Ha az influenszer ugyanahhoz a közösséghez tartozónak tűnik, mint követői („én is kriptohívő vagyok”), akkor erősebb hatása van a piacra.

Önszerveződő kriptotörzsek

A kriptovilág közösségi színterein (Twitter, Reddit, Telegram, Discord) nemcsak információ áramlik, hanem konkrét identitások is kialakulhatnak. Ezek az önszerveződő hálózatok gyakran „törzsi közösséggé” válnak, amelyek ösztönösen alakítják a piaci narratívát. 

A Dogecoin, Shiba Inu vagy egyéb „cult coinok” (olyan kriptovaluták, amelyeket egy rajongótábor tart életben, nem pedig a fundamentális érték vagy a technológiai innováció) körüli közösségi élet nem csupán a pénzről szól, hanem az identitásról és az összetartozásról is. A memecoinközösségek tagjait összeköti a humor, a kollektív cél, így a befektetés egyben társadalmi élmény is: az érték helyett a közösségi hovatartozás válik hangsúlyossá.

A manipuláció pszichológiája

A kriptopiac azonban nem csak móka és kacagás. A vicces mémek mellett nem szabad megfeledkeznünk a piac sötét oldaláról sem: itt a manipuláció egy mindennapi eszköz, amely titokban vagy épp nyíltan használja ki az emberi psziché gyengeségeit: a vágyat a gyors haszonra, a közösséghez tartozásra vagy épp a kimaradástól való félelemre. 

Vannak olyan csoportok (például Telegramon), ahol szisztematikus pump-and-dump akciók zajlanak. Ezekben zárt közösségek előre megtervezetten generálnak hype-ot egy kriptoeszköz körül, hogy aztán magas áron tudjanak eladni, és nagy nyereségre tegyenek szert a kisbefektetők kárára.

Pump & Dump: amikor a hype után jön a zuhanás

A „pump & dump” egy tipikus pszichológiai manipulációra épülő séma: a csalók először mesterségesen felhajtják egy kevésbé ismert kriptó árát, majd miután a FOMO hatására elegendő ember szállt be a projektbe, hirtelen eladják a teljes „zsákjukat”, ezzel drasztikus zuhanást okozva. Jellemzően ismeretlen, kis piaci kapitalizációval rendelkező tokeneket választanak az elkövetők, hiszen azokat könnyebb mozgatni, és gyorsan lehet hype-ot generálni rajtuk.

Rug Pull: amikor kihúzzák alólad a szőnyeget 

A „rug pull” csalások legtöbbször decentralizált pénzügyi (DeFi) projekteknél fordulnak elő, ahol a kriptovaluta mögött álló fejlesztő vagy fejlesztőcsapat kifejezetten csalárd szándékkal indít egy projektet, felhajtja az eszköz árát, majd eltűnik a gyanútlan beszállók pénzével, amiből projektjük tokeneit megvették – ez olyan mintha valaki hirtelen kihúzná a szőnyeget a befektetők alól. Az adott token elértéktelenedik, a csalók pedig a befektetők kárára megszedik magukat. Egy híres példa: a Squid Game token ára az egekbe szökött, majd a fejlesztők eltűntek több millió dollárral, a token pedig gyakorlatilag értéktelenné vált – mindez néhány perc leforgása alatt.

Pszichológiai önvédelem a kriptotérben

A kriptopiac nem csupán pénzügyi, hanem szellemi harctér is: folyamatos ingerek, információáradat és érzelmi hullámvasút vár ránk. A befektetők számára azonban az igazi védelmet nem a high-tech szoftverek, hanem a tudatosság és a folyamatos önfejlesztés jelenti. 

Ha képesek vagyunk felismerni magunkon a kognitív torzításokat, és tudatosítjuk magunkban, hogy ne a félelem vagy a hype vezéreljen minket, hanem a józan számítás, akkor nagymértékben csökkenthetjük a veszteségeinket ezen a piacon. Ehhez nem kell pszichológusnak lenni – elég néhány tudatosan kialakított szokás és józan stratégia.

1. Tartsd magad a saját szabályaidhoz!

Mindig legyen egy előre kidolgozott terved arról, hogy mikor szállsz be és mikor adsz el. Ebben segíthetnek az automatikus beállítások, például a stop-loss (veszteségkor automatikus eladás) és a take-profit (profitnál automatikus kiszállás). Így nem az érzelmeid, hanem a stratégiád dönt. Érdemes kereskedési naplót is vezetni: írd le, miért léptél be egy adott pozícióba, mi történt közben, milyen érzések hatottak rád. Egy idő után kirajzolódnak a hibák, például hogy hányszor ugrottál be FOMO következtében, vagy adtál el FUD miatt.

2. Figyeld az érzelmi csapdákat!

A kriptózás közben könnyen elkap a hév. Ha azon kapod magad, hogy azért akarsz venni, mert „mindenki más is vesz”, vagy mert „most biztosan nagyot kaszálok” – állj meg egy pillanatra. Ez gyakran a félelem vagy a kapzsiság hangja. Egy egyszerű trükk: már az elején tekints úgy a befektetett pénzre, mintha elveszett volna. Így sokkal könnyebb józanul mérlegelni, nem pedig pánikból dönteni.

3. Szűrd az információt!

A közösségi médiában minden második poszt a következő „100 x-es coinról” szól. Ilyenkor ne a hype-ra hallgass, hanem kérdezd meg magadtól: van mögötte valódi csapat, termék, érték? Ha nincs, akkor inkább szerencsejátékról van szó, mint befektetésről. Támassz alá mindent adatokkal: nézd meg az aktivitást, a tranzakcióvolument, a likviditást, és ne csak mémekre vagy hangzatos tweetekre alapozz.

4. Automatizálj, és oszd meg a kockázatot!

Ha nem akarsz mindennap a grafikonok fölött görnyedni, állíts be egyszerű automatizmusokat. Alkalmazd például a dollar-cost averaging módszert: adott időközönként (például minden héten vagy hónapban) ugyanannyit fektetsz be, függetlenül az árfolyamtól. Ez hosszú távon kisimítja a kilengéseket. Emellett soha ne tedd minden pénzed egyetlen tokenbe! Ha az egyik projekt befuccsol, ne vigye magával az egész portfóliódat.

5. Ne küzdj egyedül!

Keress támogató közösségeket, ahol nem a hype és a manipuláció a fő szempont, hanem az ismeretek megosztása és a tapasztalatcsere. Egy jó társaság segít más szemszögből megvilágítani a dolgokat, és támogat a kiegyensúlyozottabb kereskedésben.

6. Ne feledkezz meg a biztonságról!

Lehet, hogy neked van a legjobb stratégiád, de ha egy hacker ellopja a teljes portfóliódat, minden hiába. Használj erős jelszavakat, kétfaktoros hitelesítést, és a nagyobb összegeket mindig hardveres tárcában tárold, ne tőzsdén. 

Csak megbízható, auditált tőzsdéket és projekteket válassz. Ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen – például gyors, garantált profitot ígér –, akkor szinte biztos, hogy átverésről van szó.