Megúszta a világ a 200 dolláros olajat, ám lehet, egyelőre csak időt nyertek a piacok
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz iráni háború kitörésekor számos nagy pénzintézet drámai áremelkedést valószínűsített, ám a Brent jegyzése június elején továbbra is 100 dollár körül mozgott. Ebben fontos szerepet játszott az amerikai energia-, különösen az olajexport felfutása, amelyet a palaolaj-forradalom tett lehetővé, valamint a kínai kereslet váratlan visszaesése. Kína a világ legnagyobb olajimportőre, ám részben a stratégiai készletek feltöltésének leállítása, részben az elektromos járművek térnyerése miatt mérsékelte beszerzéseit, ami szintén segített stabilizálni a válság miatt megbillent piacot.
Fotó: Shutterstock
Energiaválság van, 200 dolláros olajár nincs
A lap összeállításában azt írja, hogy a piacok stabilitását az is segítette, hogy a kereskedők visszafogták a spekulatív pozíciókat, miközben a fogyasztó országok alternatív beszerzési forrásokat kerestek, tartalékokat szabadítottak fel és energiahatékonysági intézkedéseket vezettek be. Az OPEC emellett termelésnöveléssel igyekezett enyhíteni a kínálati sokkot.
A helyzet ugyanakkor továbbra is törékeny.
Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a globális olajkészletek gyors ütemben apadnak, a tartalék kapacitások szűkülnek, így egy újabb ellátási zavar már jóval erősebb árreakciót válthat ki.
Különösen nagy jelentősége van annak, mikor és milyen ütemben tér vissza Kína a korábbi importszintekhez.
A piacok figyelme továbbra is a Hormuzi-szorosra irányul. A háború előtti napi mintegy száz áthaladáshoz képest jelenleg csak néhány hajó használja rendszeresen az útvonalat, így az olajpiac jövője nagyrészt attól függ, sikerül-e tartós rendezést elérni az Egyesült Államok és Irán között.
Piaci szereplők szerint a 70 dolláros olajárhoz való visszatérés esélye egyre kisebb, elhúzódó konfliktus esetén pedig tartósan 100 dollár feletti árszinttel is számolni kell.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
