Rendkívüli: szerda éjjel Amerika bosszút állt Iránon, újra kitört a háború – azonnal felment az olaj ára, így soha nem lesz béke
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzerdára virradóra az Egyesült Államok és Irán csapásokat váltott egymással, miután Iráni erők lelőttek egy amerikai Apache helikoptert a Hormuzi-szoros felett. Washington légvédelmi állásokat, irányítóközpontokat és radarrendszereket vett célba, a perzsa állam pedig dróntámadást intézett az amerikai haditengerészet bahreinii bázisaként is ismert Ötödik Flotta ellen, és hosszú hatótávolságú rakétákat lőtt ki egy jordániai amerikai légibázisra.
Donald Trump elnök előzetesen leszögezte: az Egyesült Államok nem hagyja válasz nélkül a helikopter lelövését. Az Amerikai Központi Parancsnokság (Centcom) közleménye szerint a csapások arányos választ jelentettek az utóbbi időben amerikai erőket és kereskedelmi hajókat ért támadásokra.
Az Iráni Forradalmi Gárda azt állította, hogy rakétái eltalálták a jordániai Azraq városában lévő légibázis F–35-ös vadászbombázókat befogadó hangárjait. Egy amerikai tisztviselő ezt cáfolta, ugyanakkor megerősítette, hogy Bahrein és Kuvait ellen is rakétás és dróntámadásokat indítottak, bár az iráni fél kuvaiti csapásokat nem ismert el.
A tisztviselő hangsúlyozta: egyelőre nincs jele annak, hogy Irán elérte volna a kitűzött célpontokat, és amerikai személyi sérülés sem történt. A Forradalmi Gárda közleménye kilátásba helyezte, hogy folytatódó összecsapás esetén még súlyosabb válasz várható. Irán eközben megerősítette: az amerikai csapások Jask, Sirik és Qeshm szigetein telekommunikációs és vízellátási infrastruktúrát is érintettek.
Papíron tűzszünetet kötött a két ország
A csapások újabb terhet rónak a felek tűzszünetre, amelyet április 8-án kötöttek. Trump ismételten azt hangoztatta, hogy Washington és Teherán közel áll a megállapodáshoz, amelynek keretében a szoros újra megnyílna, és tárgyalások indulhatnának Irán nukleáris programjáról.
A Hormuzi-szoroson — amelyen a világ kőolaj- és földgázkínálatának nagyjából egyötöde áramlik át — a forgalom február 28. óta szinte teljesen leállt, mióta az Egyesült Államok és Izrael háborút indított Irán ellen.
Ez az elmúlt évtizedek legsúlyosabb globális energiaválságát idézte elő, és az üzemanyagárak érzékelhető emelkedésével jár az Egyesült Államokban — éppen a novemberi félidős választások előtt. Az olajpiac szerdán reagált az eseményekre: az ázsiai kereskedésben a Brent nyersolaj hordónkénti ára közel egy százalékkal, 92,20 dollárra emelkedett.
