Irán fizetheti a számlát: Washington új tervvel állt elő
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Egyesült Államok újabb komoly nyomást helyezhet Iránra a tűzszünet idején, aminek célja a három hónapja tartó konfliktus lezárása. A Reuters értesülései szerint Washington azt vizsgálja, hogy az iráni vagyon egy részét a Perzsa-öböl menti szövetséges országokban okozott károk helyreállítására fordítja. A forrás szerint Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter már utasította szakértői csapatát, hogy mérje fel az Irán által okozott károk költségeit. Az amerikai elképzelés szerint a jövőben esetlegesen bekövetkező pusztítások helyreállítását is iráni forrásokból finanszírozhatnák.
Irán körül továbbra sem csillapodnak a katonai feszültségek
Ez a lépés újabb feszültséget okozhat ebben az egyébként is nehéz helyzetben. Egy nappal korábban Mohszen Rezai, az iráni legfelsőbb vezető tanácsadója arról beszélt a CNN-nek, hogy a háborút lezáró megállapodás egyik kulcsfeltétele a mintegy 24 milliárd dollárnyi, az Egyesült Államok által befagyasztott iráni vagyon felszabadítása lenne. Nem világos ugyanakkor, hogy Washington pontosan milyen eszközöket venne célba, illetve kizárólag a befagyasztott vagyonelemekről van-e szó.
A katonai incidensek még nem szűntek meg teljesen. Az amerikai hadsereg közlése szerint újabb két iráni drónt semmisítettek meg a Hormuzi-szoros térségében, miután azok veszélyt jelentettek a tengeri hajózásra. Korábban az Egyesült Államok iráni radarállomásokat támadott a stratégiai fontosságú szoros közelében fekvő Gorukban és a Kesm-szigeten. A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energiaszállítási útvonala, amelyen a háború kitörése előtt a globális olajforgalom mintegy ötöde haladt át.
Irán válaszul amerikai támaszpontokat vett célba Kuvaitban és Bahreinben.
A támadások ellenére folytatódnak az amerikai–iráni egyeztetések
Kuvait hadserege szerint hét ballisztikus rakéta repült át lakott területek fölött, amelyek anyagi károkat okoztak, de halálos áldozatokat nem követeltek. Bahreinben légiriadót rendeltek el, a lakosságot pedig arra szólították fel, hogy keressen menedéket. Teherán azt állítja, hogy sikeres csapást mért amerikai célpontokra, míg Washington szerint a rakéták többségét még célba érésük előtt elfogták.
A diplomáciai erőfeszítések sem álltak le teljesen. Pakisztán, amely közvetítő szerepet vállalt az amerikai–iráni tárgyalásokban, szombaton magas szintű delegációt küldött Teheránba. Mohszin Nakvi pakisztáni belügyminiszter egy különleges levelet vitt az iráni legfelsőbb vezetőnek, Mojtaba Hameneinek. A tárgyalások célja egy ideiglenes megállapodás elérése lehet, amely megállítaná a harcokat, miközben a vitás kérdéseket – köztük az iráni nukleáris program ügyét – későbbi egyeztetésekre halasztaná.
A háború jelentős gazdasági következményekkel jár. Az olajárak emelkednek, a nemzetközi ellátási láncok akadoznak, és a humanitárius segélyek célba juttatása is nehezebbé vált.
Donald Trump amerikai elnök szerint az iráni rakéta- és dróngyártó kapacitások nagy részét már megsemmisítették, ugyanakkor Teherán még mindig jelentős fegyverkészlettel rendelkezik. A konfliktus lezárása ezért továbbra is bizonytalan, miközben a térségben több fronton is folytatódnak az összecsapások.
