Megtörtént, amire évtizedek óta nem volt példa: az arany lett a jegybankok legfontosabb tartalékeszköze
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA világ jegybankjai ma már csaknem annyi aranyat halmoznak fel, mint a Bretton Woods-i rendszer fénykorában – derül ki az Európai Központi Bank (EKB) jelentéséből. Az arany az amerikai államkötvényeket megelőzve a világ legfontosabb tartalékeszközévé vált, miután a jegybankok évek óta folyamatosan vásárolják a nemesfémet, amelynek ára az elmúlt két évben közel a duplájára emelkedett.
Az EKB kedden közzétett jelentése szerint 2025 végén az arany
- a globális jegybanki tartalékeszközök 27 százalékát tette ki, szemben
- az egy évvel korábbi 20 százalékkal.
Ugyanezen időszak alatt az amerikai államkötvények részesedése 25 százalékról 22 százalékra csökkent. Az euróban denominált tartalékeszközök aránya változatlanul 15 százalék maradt.
Az arany jó alternatívája lett a dollárnak
A tartalékeszközök összetételének átalakulása – ezek azok a magas likviditású eszközök, amelyeket a jegybankok devizájuk támogatására, nemzetközi fizetési kötelezettségeik teljesítésére és pénzügyi válságok idején likviditás biztosítására használnak – azt tükrözi, hogy számos ország alternatívát keres az amerikai dollárral szemben, amely gyakorlatilag a világ tartalékvalutája.
E törekvések 2022 óta gyorsultak fel, amikor Washington az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió miatt szankciók keretében befagyasztotta Oroszország dollártartalékait.
A geopolitikai feszültségek továbbra is erőteljes jegybanki aranykeresletet generálnak
– írta Christine Lagarde, az EKB elnöke a kedden megjelent jelentésben.
Az EKB szerint a világ jegybankjai több mint 36 ezer tonna aranyat birtokolnak, ami csaknem megegyezik a Bretton Woods-i korszak csúcsértékével. Abban az időszakban, amikor az amerikai dollár aranyhoz volt kötve, a többi deviza árfolyamát pedig rögzítették, a jegybankok mintegy 38 ezer tonna aranyat tartottak.
Szédületes tempóban drágult a sárga fém
Az arany ugyanakkor nemcsak a jegybanki vásárlások miatt előzte meg az amerikai államkötvényeket – amelyek hagyományosan a dolláralapú tartalékok gerincét alkották –, hanem a fém rendkívüli árfolyam-emelkedése miatt is. Az arany unciánkénti ára januárban meghaladta az 5500 dollárt.
Az EKB adatai szerint ugyanakkor a dollárban denominált eszközök összességében továbbra is a legnagyobb részt képviselik a globális tartalékokban, 42 százalékos aránnyal.
A jegybankok aranyvásárlásai 2025-ben némileg lassultak: 850 tonnát vásároltak, miután az előző három év mindegyikében nettó több mint ezertonnás beszerzés történt.
A jelentés szerint 2022 óta Kína, Lengyelország, Törökország és India növelte legnagyobb mértékben aranytartalékait.
Ugyanakkor 2025-ben a Tether kriptodeviza-kibocsátó vállalat vált a legnagyobb egyedi aranyvásárlóvá, több mint száz tonna arany beszerzésével.
Törökország, amely 2022, azaz az ukrajnai háború kitörése óta 220 tonna aranyat vásárolt, 2026 elején az EKB szerint „az elmúlt évek egyik legnagyobb tartalékleépítését” hajtotta végre: az iráni háború kitörését követően 130 tonna aranyat adott el vagy adott kölcsönbe. Az EKB jelentése szerint az euró nemzetközi szerepe „fokozatosan, de folyamatosan erősödött az elmúlt évtizedben”.
- A nemzetközi eurókötvény-kibocsátás tavaly 30 százalékkal, közel 1000 milliárd eurós rekordra nőtt.
- Eközben a nemzetközi befektetők nettó 850 milliárd eurót fektettek euróövezeti eszközökbe, aminek eredményeként a külföldi portfólióbefektetések beáramlása „az euró létrehozása óta megfigyelt csúcsközeli szintekre” emelkedett.
Az MNB is zsákolta az aranyat
A jegybank 2024-ben, alapításának centenáriumi évében hazánk hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait figyelembe véve az aranytartalék 110 tonnára emeléséről döntött. Ezzel Magyarország megelőzte Romániát, keleti szomszédunknak 103,6 tonna aranya van.
Ez az első alkalom egyébként a modernkori történelemben, hogy Magyarország nagyobb aranytartalékkal rendelkezik, mint Románia.
Az MNB hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva
- 2018-ban több mint tízszeresére, 31,5 tonnára növelte az aranytartalékot, majd
- 2021-ben megháromszorozta, 94,5 tonnára emelte az aranykészlet állományát.
- Az aranytartalék jelenlegi 110 tonnára növelésével az MNB folytatta a 2018-ban megkezdett aranyvásárlási folyamatot a hosszú távú nemzetstratégiai célok elérése érdekében.
A magyar aranytartalék ezzel rekordszintre emelkedett. A kelet-közép-európai régióban jelenleg hazánk rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal. Ez a stratégia illeszkedik ahhoz a globális trendhez, amelyben a jegybankok ismét növelik aranytartalékaikat a pénzügyi stabilitás erősítése érdekében.
