BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elítélték az évszázad rablásaként elhíresült cum-ex ügy egyik fontos szereplőjét

A cum-ex botrány a magyarországi áfacsalásokhoz hasonlóan az adó visszaigénylésén alapult, a különbség annyi, hogy ebben az ügyben az osztalékadót igényelték vissza olyan részvények tulajdonosai, akik nem is voltak jogosultak osztalékra.

A wiesbadeni bíróság nyolc év és három hónap börtönbüntetésre ítélte a 72 éves Hanno Bergert, a volt adóellenőrből lett bűnözőt, a cum-ex ügy egyik fontos szereplőjét. Az ügyészség tíz és fél év börtönbüntetést, valamint vagyonelkobzást követelt. Berger elítélése közel egy évtizedes nyomozást követ, amely a kormány tisztviselői szerint négy kontinensen mintegy 1500 gyanúsítottat és száz bankot érint – írja a Reuters.

Fotó: Helmut Fricke / AFP

Az évszázad rablásaként is elhíresült eset során – a törvényi szabályozás 2012-es megváltoztatásáig – a bankok és brókerházak egy szabályozási kiskaput kihasználva csaltak ki nagy összegű adó-visszatérítést, főként a német államtól. A törvények lehetővé tették, hogy úgy adják-vegyék az osztalékrészvényeket az osztalékkifizetés napján, hogy utólag lehetetlen legyen megmondani, az adott papír mikor cserélt gazdát utoljára osztalékkal (cum-dividend), és kinél landolt először osztalék nélkül (ex-dividend). Így több, az ügyletben részt vevő fél is 

visszaigényelhette a tőkejövedelem után fizetendő adót, amelyet azonban csak egyikük fizetett be. 

A bankokból, részvénykereskedőkből és ügyvédekből álló titkos hálózat az öt leginkább érintett országból becslések szerint több tízmilliárd dollárt szerzett meg ilyen módon: csak a német adófizetőknek 10 milliárd euróba került a mutatvány. Emellett Franciaország, Olaszország, Belgium és Dánia volt érintett, Koppenhágát 1,7 milliárd euróval károsították meg. Hanno Bergert, aki közalkalmazotti posztjáról lemondva lett nagymenő adójogász és tanácsadó, 

a cum-ex ügyletek egyik tervezőjeként tartják számon.

A hatóságok azzal vádolják, hogy csalárd befektetési terveket népszerűsített a hamburgi székhelyű Warburg német magánbanknak. Berger évek óta vitatja a vádakat, és tagadja, hogy bármiféle jogsértést követett volna el. Arra hivatkozik, hogy a tranzakciók teljesen törvényesek voltak. A tanácsadó Svájcba szökött 2012-ben, amikor megrohanták frankfurti irodáját. Azonban tavaly kiadták Németországnak, és rendőrségi őrizetben van.

Az adócsalási botrány miatt számos banknál – a teljesség igénye nélkül a BNP Paribas, a Deutsche Bank, a JPMorgan, a Bank of America, a Barclays, a Merril Lynch vagy épp a Nomura irodáiban – vizsgálódtak a hatóságok a többek között Olaf Scholz német kancellárt is érintő ügyben. A csalás nemcsak Németországot, de például Dániát is megkárosította, és több bankárt már el is ítéltek. Az esettel kapcsolatban tavaly könyv is megjelent A Scholz-akták: a kancellár, a pénz és a hatalom címmel, amely az üggyel és a politikus szerepével foglalkozik.

Nagyon csúnyán megbüntettek vezető francia bankokat

Rájár a rúd a bankszektorra, ezúttal francia pénzintézetek kerültek bajba, szemet szúrt a párizsi nyomozóknak a trükközés az osztalék után fizetendő adóval. A francia bankok, köztük a Société Générale és a BNP Paribas összesen egymilliárd eurós bírságra számíthatnak osztalékfizetésekkel kapcsolatos adócsalás és pénzmosás miatt.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.