Az ÁPV Rt. 6200 forintban határozta meg az Antenna Hungária (AH) Rt. részvényeinek kibocsátásakor érvényes maximumárat. Eszerint az alapesetben 250 ezer, túljegyzés esetén további 95 ezer darab részvénnyel bővíthető elkülönített részvénycsomagot 6200 forintos maximumáron jegyezhetik le a hazai magánszemélyek és az alanyi jogon kárpótolt külföldi magánbefektetők. A belföldi magánszemélyek jegyzésenként maximum 20 részvényt ennél 500 forinttal kedvezőbb áron, 5700 forintért jegyezhetnek, a kibocsátási ár és a maximumár különbségét december 10. után kapják vissza.
Továbbra is nyitott kérdés ugyanakkor -- névértéken másfél milliárdos tőkeemelést feltételezve --, hogy az új részvénystruktúrában 34,4 százalékos részarányt képviselő külföldi befektetőknek felajánlott 4,6 millió darab milyen áron kel el. A privatizáció előtti időszak eseményei kapcsán ugyanakkor -- elképzelhető, hogy az állam nem tartja meg többségi tulajdonrészét -- az elmúlt napokban felerősődtek azok a vélemények, amelyek szerint a vagyonkezelő a pénzügyi befektetők helyett immár szakmai befektetőben gondolkodik.
Szakértők szerint ezt jelzi az is, hogy a kormány a rendkívül rossz nemzetközi befektetői környezet ellenére -- több hónapos csúszás után -- mégis belevágott a privatizációba. Véleményük szerint telekompapírt pénzügyi befektetőknek ma nem lehet jó áron a piacon értékesíteni.
Információink szerint az ÁPV Rt. konkrét tárgyalásokat kezdett a többségi tulajdon eladásáról a társaság iránt leginkább érdeklődő Vivendivel. Polányi Sándor, a Vivendi Magyarország vezérigazgatója nem titkolja: állandó tárgyalásokban vannak "az összes érintettel". A megbeszéléseken folyamatosan jelzik azon szándékukat, hogy céljuk az AH Rt. integrálása a Vivendi-csoportba, amely így még nagyobb eséllyel vehetné fel a versenyt a piacnyitáskor a Matávval. Polányi szerint tárgyaló partnereik mindeddig nem küldték el őket tervüket meghallgatva. A Vivendi-vezér már korábban jelezte: csak minősített többség megszerzése esetén lennének hajlandóak beszállni az AH Rt.-be.
Polányi Sándor ugyanakkor lapunknak elmondta: nem fognak sorban állni a mostani részvényértékesítéskor, a cég, mint ahogy eddig, úgy most sem akar a tőzsdén részvényt vásárolni. Álláspontja szerint nem kell ugyanis a Vivendi kezében lennie annak a részvénycsomagnak, amely a sorsdöntő kérdéskor az integráció mellett szavaz.
Szakértők emlékeztetnek arra, hogy a külföldi pénzügyi befektetői körben nem nehéz olyan partnert találni, aki szívesen vásárol majd a franciák megbízásából. Ezen elmélet szerint a mostani kibocsátás során jegyzett papírok egy részét a Vivendihez közel álló cégek kaphatják meg, akik később továbbadják pakettjüket a francia cégnek. Ha a Vivendi később az államtól megveheti az 50 százalékos csomagot, el tudja érni a minősített többséget.
Arra, hogy valóban tárgyalásos ügylettel állunk-e szemben, csak a kibocsátás pénzügyi zárása után derülhet fény. A kisbefektetőknek azonban a jövő héten ezen eshetőség ismeretében kell dönteniük arról, hogy részt vesznek-e a jegyzésben.