Milliárdos állami vagyonvesztés

Három takarékszövetkezet értékelte le eddig úgy részjegyeit, hogy ennek nyomán végső soron állami konszolidációs kötvények értéke is a töredékére esett. Az ebből eredő vagyonvesztés eddig 700 millió forint, de ez hamarosan ugrásszerűen tovább nő.
Szőke András, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (Otiva) ügyvezető igazgatója elmondta: információi szerint a közeljövőben várhatóan további takarékszövetkezeteknél értékelik le részjegyeiket.
Az Otiva 1993. végi alakulásakor 7,1 milliárd forint hitelkonszolidációs államkötvényt kapott hitelbe az államtól, amit legkésőbb 2013-ra kell visszafizetnie. Az alap az évek során az egész összeget bajba jutott takarékok megsegítésére fordította, mégpedig úgy, hogy -- a juttatást a jegyzett tőkébe is bevonva -- részjegyeket vásárolt azokban.
Több takarék ezután azért értékelte le részjegyeit, mert saját tőkéje az alaptőke alá esett. (Ez az állapot magában is törvényellenes, de egy másik intézménybe való beolvadásnál -- ami gyakori a szférában -- egyébként sem lehet negatív tőkeemelemeket vinni a "házasságba".)
Szakértők kérdésünkre rámutattak: a leértékelések a számviteli, hitelintézeti és gadasági törvény előírásaival összhangban történtek. A szövetkezeti szférán belül mégis vannak, akik szerint jogi kiskapukat használtak ki törvénytelenül az érintett konszolidált intézmények.
Információnk szerint legutóbb, november 15-én, az esztergomi takarékszövetkezet értékelte le rendkívüli küldöttgyűlésén részjegyeit. Mint Némethné Gelecsényi Éva ügyvezetőtől megtudtuk, a 300 millió forintos Otiva-konszolidációs tőke értéke ezáltal 80 millióra csökkent.
Az esztergomiak a lépéshez megkapták a jegybank és a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) engedélyét is. Az ügyvezető arra is rámutatott: a pillanatnyilag érvényes jogszabályok alapján cselekedtek. Saját tőkéjük a jegyzett alá esett, márpedig a cégbíróság (ahol évente be kell jegyeztetni tőkéjüket) a mostani döntés nélkül nem fogadta volna be őket.
Nyilvános hirdetménye szerint a szabadbattyáni Sárrétvidéke Takarékszövetkezet holnapi küldöttgyűlésén szintén leértékelésre készül. A szövetkezetnél 70 százalékkal csökkentik a részjegyek értékét, így az Otiváé 200 millióról várhatóan 55-60 millióra esik -- nyilatkozta Szilasi Tamás ügyvezető.
Az Otiva és a szövetkezeti integráció legutóbbi közgyűlésén a vezetőség azt kezdeményezte volna, hogy a leértékelést végrehajtók valamiféle kockázati pótbefizetésként juttassák vissza a rájuk eső konszolidációs összeget.
Az érintett mintegy 50 konszolidált takarékszövetkezet vezetői és jogászaik nyomására viszont -- akik a törvényességet hangsúlyozták -- a témát még a közgyűlés előtti este levették a napirendről. Nem kizárt, hogy a javaslat elfogadásával (és az amiatti azonnali nagy összegű céltartalékolási szükséglet miatt) több takarékszövetkezet azonnal összeomlott volna.
Az Otivának egyébként vannak saját eszközei (úgy tudni, ezek 1999 végén bő 3 milliárd forintra rúgtak), de kérdés, hogy helyt akar-e állni a radikális lépést megtevők helyett.
Egyes állami szakemberek szerint már a szektor 1993-as konszolidációjakor "benne volt a levegőben", hogy (csakúgy, mint a bankszféra egy részének esetében) a költségvetés sohasem látja viszont a pénzt.
Bonyolítja a helyzetet, hogy -- mint azt Barátossy Györgyné, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára a napokban felvetette a HVG-ben -- az állam esetleg arra használtatná fel a 7,1 milliárd forintot, hogy az integráció kivásárolja magának a szféra csúcsbankjának számító Takarékbank jó részét vagy egészét.
A Takarékbank mintegy 72 százaléka ma a DG Banké, a szövetkezetek csak 23 százalékot birtokolnak. Utóbbiaknak 2001 tavaszától azonban opciós vételi joguk nyílik a többségi részvénycsomag megszerzésére.