A magyar bankszektor élenjár uniós és strukturális reformját tekintve, megelőzve Észt-, Cseh-, Lengyelországot és Szlovéniát, bár 1993-ban még azonos szintnél tartott a térség öt legfejlettebb állama -- derül ki a Raiffeisen Zentralbank-csoport (RZB) friss elemzéséből.
A hazai bankszektor mérete viszont az egyik legkisebb az ország bruttó hazai össztermékéhez viszonyítva. A banki kölcsönök GDP-hez viszonyított aránya mintegy 35 százalékos, az együttes mérlegfőösszeg pedig nem éri el a GDP 70 százalékát. Az e téren vezető Csehországban viszont közel 60, illetve 140 százalék ez a két mutató. (A hazai hitelállománynak a GDP-hez mért aránya 1992-ben még 60 százalék feletti volt, azóta fokozatosan csökken.)
A bankok tulajdonosait tekintve a régióban nálunk a legnagyobb -- mintegy 85 százaléknyi -- a külföldi pénzintézetek és leányvállalataik részvénytulajdona (mintegy 12-13 százaléknyi tulajdon van az állam s 2-3 százaléknyi a hazai bankok kezében). Az ellenpólus itt Szlovénia, ahol a hazai pénzügyi intézmények tulajdonhányada közel 70, az államé pedig bő 10 százalék.
A magyar bankok tőkemegfelelési mutatója átlagosan 12 százaléknyi -- derül ki a felmérésből. Ez ugyan a többi államéhoz képest alacsonyabb (Csehország 16 százalék feletti, Szlovénia bő 13 százalékos mutatóval dicsekedhet), de így is jócskán meghaladja a minimálisan elfogadhatót.
Az RZB összesítése szerint a bankok hitel- és betéti kamatai közti marzs is Magyarországon a legszűkebb. Ez itthon 1996-ban még közel 4,5 százalékpont volt, ami mára valamivel 3 százalékpont fölöttire szűkült. A legnagyobb ugrást e téren Észtország hajtotta végre az elmúlt négy évben (közel 9-ről 4 százalékpont alá), Lengyelországban viszont 6-ról mindössze 5,8 százalékpontra szűkült a kamatrés.