Az elmúlt évek tartós mélyrepülése után az utóbbi hónapokban már erőteljes lendületet vettek a természetes kaucsuk tőzsdei jegyzései. A meghatározó határidős piacon, Tokióban tegnap 99 jent, azaz csaknem 75 USA-centet ért el a kilogrammonkénti árfolyam, amire - jelentette a Bloomberg - 1998. október eleje óta nem volt példa.

A drágulásban a felhasználók, mindenekelőtt az autóabroncs-gyártók keresletének újbóli erősödésével kapcsolatos spekulációk játszották a fő szerepet, ám a három vezető termelő - Thaiföld, Indonézia és Malajzia - kínálatkorlátozó szövetkezéséről szóló hírek hatása sem elhanyagolható.

A természetes kaucsuk világkereskedelméből mintegy 85 százalékkal részesedő három délkelet-ázsiai ország még tavaly decemberben megállapodott, hogy a folyó, illetve jövő évben 4-4 százalékkal mérsékli a termelését, a kivitelét pedig meghatározatlan ideig 10 százalékkal fogja vissza. A napokban végül abban is megegyeztek, hogy egy hónapon belül thaiföldi székhellyel közös vállalatot hoznak létre kaucsuktermésük felvásárlására és készletezésére. A 225 millió dolláros alaptőkéjű társaságban Thaiföld mintegy 44, Indonézia 33, Malajzia pedig 22 százalékkal részesedik majd - írja a Financial Times. A közös készletezés gondolata már korábban felmerült, ám finanszírozási nehézségek hátráltatták a projektet.

A globális kínálat ütközőkészletekkel való szabályzása nem új jelenség a kaucsukpiacon. Az ENSZ égisze alatt létrehozott Nemzetközi Kaucsukszervezet (INRO) évtizedeken keresztül folytatta ezt a gyakorlatot, azonban a kilencvenes évek végén már képtelen volt megakadályozni a világpiaci árak zuhanását. Emiatt Thaiföld és Malajzia bejelentette a kilépését, ami az INRO felbomlásához és az ütközőkészletek kiárusításához vezetett.

A természetes kaucsukból két éve összesen 6,7 millió tonnát használtak fel a világon, ennek mintegy 40 százaléka jutott a járműiparra. Magyarország 2000-ben 19 ezer tonnát importált, főleg Indonéziából és Thaiföldről.

VG-összeállítás