Védelemre vár a hazai acélpiac

Ma jár le az a határidő, ameddig a Fehér Háznak döntenie kell az amerikai külkereskedelmi bizottság (ITC) javasolta 20-40 százalékos acélpiaci védővámok bevezetéséről. A Washington Post bizalmas értesülése szerint az USA elnöke, George W. Bush a hét elején már meghozta a végleges döntését, miszerint egy sor országból - köztük Brazíliából, Dél-Koreából, Japánból, Kínából, Oroszországból és Ukrajnából - származó bevitelt 30 százalékig terjedő vámmal terhelik. A szomszédos Kanadát és Mexikót, valamint több szegény államot (például Argentínát, Thaiföldet, Törökországot) mentesítik a rendelet hatálya alól.

A kompromisszum az érintettek körében széles körű elégedetlenségre számíthat. Egyrészt a jelenlegi amerikai acélimport több mint egyharmada érintetlen maradna a korlátozástól, gyengítve a - négy év alatt 31 csődöt megért - helyi acélipar szanálására szolgáló intézkedés hatékonyságát. Másrészt továbbra is fennáll annak veszélye, hogy az USA-ból kiszoruló termékek más piacokon okoznak feszültséget.

A helyi acéllobbi várhatóan még így is áldását adja az intézkedésekre, más a helyzet az USA fő acélkereskedelmi partnereivel, mindenekelőtt az Európai Unióval és Japánnal. Brüsszelben és Tokióban újólag jelezték, hogy csak a vámjavaslat teljes elutasítása lenne számukra elfogadható, különben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) elé viszik az ügyet.

A megszellőztetett washingtoni határozat a magyar acélágazat helyzetét is tovább nehezíti. Az USA-ba csak szerény mennyiségben exportáló Magyarország neve ugyan egyelőre nem szerepel az érintett államok sorában, ám közvetve több szempontból is károsan befolyásolhatja a hazai gyártók érdekeit. Egyrészt a kiviteli esélyeiket rontja a másutt, mindenekelőtt a fő piacukon, az EU-ban várható piackorlátozó válaszlépések miatt (Brüsszel már tavaly decemberben dömpingeljárást kezdeményezett a Dunaferr ellen), másrészt belföldön a külföldi termékek tovább erősödő versenyével számolhatnak, főleg Kelet-Európából.

A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) ezért a hazai piac fokozott védelmét szorgalmazza - közölte kérdésünkre Zámbó József kereskedelmi igazgatóhelyettes. Az MVAE már benyújtott javaslatot az orosz és ukrán melegen hengerelt szögacélok, valamint egyes hegesztett csőtermékek, továbbá a moldovai és fehérorosz betonacélok bevitelének korlátozására, ám ezeknél jóval hathatósabb intézkedésekre lesz szükség, ha Washington valóban lehúzza a sorompót. Különös tekintettel arra, hogy bizonyos ukrán melegen hengerelt acélokkal szemben fennálló védőintézkedések nyáron felülvizsgálatra szorulnak, és az utóbbi években erősen csökkent a cseh import korlátozása is.

A magyar acélexport alig változott az elmúlt években, ugyanakkor az import markánsan erősödött, és mostanra megközelítette a belföldi felhasználás 60 százalékát. A kivitel mintegy 70 százalékát továbbra is a lapos (lemez)termékek teszik ki, míg a bevitelben jelenleg már közel hasonló arányt képviselnek a lapos és hosszú termékek, miután ez utóbbiak importja erősebben, 24-ről 33 százalékra nőtt. A fennmaradó exportrészt az elsődlegesen tovább feldolgozott termékek, például hegesztett csövek képezik. (GI)

Munkatársunktól