Tartós, erős fejlődésre lehet kilátás a szektorban
A kelet-közép-európai bankok a következő években várhatóan továbbra is erőteljesen növekednek, és összesített mérlegfőösszegük 2005-ig (47 százalékkal) 488 milliárd euróra emelkedik - olvasható a Bank Austria Creditanstalt (BA/CA) legfrissebb tanulmányában. Az elemzés szerint a kelet-európai bankpiac növekedése a lehűlt konjunktúra ellenére átlagosan 13 százalékos volt tavaly, és az idén a világgazdasági helyzet javulása további fellendülést hoz. Különösen az érettebb bankpiacok - így Lengyelország és Magyarország - könyvelhettek el tavaly két számjegyű növekedést; csökkenés pedig kizárólag Csehországban mutatkozott. A cseh bankpiac konszolidálási folyamatban van, a behajthatatlan hiteleket az úgynevezett konszolidációs ügynökségbe csoportosítják át, de a folyamat befejezése nyomán, jó konjunktúra mellett, az idén már Csehországban is a mérlegfőösszeg növekedése várható - állapítja meg az elemzés. A BA/CA vezető közgazdásza szerint a térségben általában lezárult a bankok konszolidációja, lezajlott az 1990 előtti monobankrendszerek átalakítása, továbbá az országok kiállták at átalakulással járó válságot. A monetarizációs arány azonban Kelet-Európában még elmarad az euróövezet átlagától: a hitelvolumen, a GDP 31 százalékával, az euróövezet átlagának a harmadát sem éri el. Ez azonban - az elemző szerint - nagyon hamar változni fog.
Magyarországon a pénzügyi felügyelet előző évről készített elemzésében szereplő adatok azt mutatják, hogy a bankszektor GDP-hez viszonyított közvetítő szerepe az előző évben még egészen kis mértékben ugyan, de vissza is szorult. Míg ugyanis a GDP 13,2 százalékkal, a bankok mérlegfőösszege "csak" 13 százalékkal nőtt. A hitelállománynál viszont ötszázaléknyi felfutás következett be. A nyilvántartott kölcsönök GDP-hez viszonyított aránya ennek megfelelően 33,1 százalékról 34,7 százalékra emelkedett.
Tavaly a térség egészében a hitelek növekedési üteme az euróövezeti átlagnak közel a kétszeresét, a betétek gyarapodása majdnem a háromszorosát tette ki. (Nálunk, mint az előbbi adatok is mutatják, a hitelbővülés ért el sokkal nagyobb mértéket.) Az idén a konjunktúra gyenge, ezért a lendület lassult, de a következő években tartós, erős fejlődés várható. Ehhez hozzájárul majd a fokozódó jólét, a bankok iránti bizalom növekedése, a további monetáris stabilizálódás és a csökkenő kockázat. A küszöbönálló uniós csatlakozás pedig várhatóan további erős növekedési lendületet ad a térség országainak. A BA/CA elemzői szerint a hitelvolumen - nemzeti valutában számítva - 14 százalékkal, vagyis a GDP előre jelzett növekedéséhez képest több mint kétszeres tempóban nő majd, és 2005-ig mind a hitel-, mind a betétállomány százmilliárd euróval nő. Romániáról külön is szólva a tanulmány megállapítja: ha marad a jelenlegi reformkurzus, akkor az ország a következő években a növekedési ütem európai éllovasává válhat, a GDP ugyanis már tavaly is 5 százalékkal nőtt. Ám a bankok fejlődésében Románia, a nagy monetáris bizonytalanság miatt, lemaradt. Románia jelenleg a térség lakosságának 20 százalékával csupán a térség összesített GDP-jének 9 százalékát termeli, a hitel- és a betétállomány csupán a térség 5 százalékát teszi ki, és a betéteknek közel a felét még devizában helyezik el, miközben a térség egészének átlagában ez az arány már csak 23 százalékos.
VG-összeállítás
