Az idén megint eshet az olaj ára

A világpiacon meghatározó brent nyersolajkeverék idei átlagára várhatóan 23 dollár körül alakul, ami 6,7 százalékos csökkenés a tavalyihoz és közel 20 százalékos esés a 2000. évi rekordhoz képest - jelentette a Bloomberg. A 35 elemző előrejelzésén alapuló negatív ártrendet részben az OPEC-en kívüli termelők kínálatának bővülésével indokolják.

Oroszország és Norvégia, a világ második, illetve harmadik legnagyobb nyersolajexportőre ugyanis nem látja értelmét, hogy a harmadik negyedévben is részt vegyen az OPEC árszilárdító akciójában. Sőt, Moszkvában már a második fél év kezdetét sem várják meg, és néhány hete zöld jelzést adtak az export fokozatos felfuttatására. Ezt támasztja alá az a Reuters-jelentés, miszerint Oroszország májusban hivatalosan már átlagosan napi 30 ezer barrellel több nyersolajat exportált, mint áprilisban. A tranzitszállításai is összességében napi ötezer barrellel erősödtek.

A tényleges orosz export azonban ennél valószínűleg lényegesen nagyobb volt. Az elemzők szerint az már márciusban is meghaladta a tavalyi napi 2,7 millió barreles exportcsúcsot, amihez képest ígérte Moszkva kínálata visszafogását. Az exportkésztetést erősítette, hogy Oroszország kitermelése az OPEC-kel kötött megállapodás felbontása előtt is folyamatosan nőtt, májusban például napi 60 ezer barrellel, azaz összesen 31,5 millió tonna közelébe. A tavalyinál alacsonyabb árszintbecslést emellett főleg a világgazdaság, ezzel az olajkereslet várt élénkülésével kapcsolatos kételyekkel magyarázzák. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az idei napi igénynövekedési ütem valószínűleg alig éri el a 90-es évekbeli átlag felét. Ugyanakkor az olajárak elmúlt hónapokbeli erősödésében fontos szerepet játszott közel-keleti fegyveres összecsapások heve már sokat csillapodott.

Mindazonáltal vannak ellenvélemények is, amelyeket részben igazolni látszik, hogy a tőzsdei árak május végi folyamatos visszakozása a múlt hét végén megállt. A legbefolyásosabb OPEC-vezetők szerint ugyanis a június 26-i miniszteri értekezleten, Moszkva és Oslo más döntése ellenére is, újabb három hónapra befagyasztják a (tízéves mélypontra süllyesztett) termelési kvótáikat. Egyes elemzők ezért a 27 dolláros átlagárat sem tartják kizártnak.

Ám még sincs kínálathiányi pszichózis. Ezt a felfutott amerikai benzinkészletek mellett az is alátámasztja, hogy Irak ezen a héten már nem saját akaratából, hanem vevő hiánya miatt kénytelen olajszállításait újból szüneteltetni, és ez nem okozott különösebb izgalmat a tőzsdei jegyzésekben. Bagdadban ezért elsősorban a rákényszerített visszamenőleges hatályú ármegállapítási rendszert okolják. Az iraki olajexportot felügyelő ENSZ BT ugyanis már csak az egyes iraki szállítmányok berakodása után engedélyezi az árazást, hogy megakadályozza a külön számlás felárfizetéseket. A kereskedők egy részét most épp az a spekuláció tartja távol a vásárlástól, miszerint Irak rövidesen felhagy a barrelenként 25-30 centes felár kikötésével.

VG-ÖSSZEÁLLÍTÁS