Megszűnhetnek a kormányhivatalok és a kormányablakok: teljesen átalakíthatja az ügyintézést a Tisza-kormány – figyelmeztetést adott ki a főispán
Két forgatókönyv lehetséges a magyar államigazgatás, azaz a kormányhivatalok és a kormányablakok jövője kapcsán, a jelek pedig baljósak – erről beszélt a Pest vármegyi főispán a Világgazdaságnak. Tarnai Richárd mandátuma – ahogy a többi főispáné is – az új országgyűlés megalakulásával szűnik meg.
A távozó vezető emlékeztetett rá, hogy a jelenlegi kormányhivatai struktúra még 2011 januárjában jött létre, akkor indultak el az első kormányablakok. Ezzel az egész országban egy egységes ügyfélszolgálati rendszer jött létre: Nyíregyházától Sopronig bárki, bárhol intézheti az ügyét, nincs helyhez kötöttség. Minden államigazgatási feladat elérhető, ez közel 2900 különböző ügyet jelent.
Az átadás-átvétel a kormányhivatalokban ezekben az órákban zajlik a főispánok és a főigazgatóik között. Utóbbiak veszik át az irányítást egészen addig, amíg az új vezető meg nem érkezik. "Nem ismert, kineveznek-e új főispánokat. Csak a sajtóhírekre tudunk támaszkodni. A leendő miniszterelnök malíciózus megjegyzéseket tett a főispánokra, elfelejtve azt, hogy még Szent István hozta létre az intézményt, amely – a kommunizmus pár évtizedét leszámítva – mintegy ezer éven keresztül működött" – fogalmazott.
Kormányhivatal, kormányablak: megszűnhetnek Magyarországon, erre készülhet a Tisza-kormány
Tarnai Richárd szerint a legnagyobb probléma, hogy senki nem keresi a területi közigazgatásban dolgozó kollégákat és ez bizonytalanságot gerjeszt. A területi közigazgatás jövőjéről alig esik szó, ezért egymást érik a kérdőjelek. Két lehetőség van:
- vagy ez a struktúra marad, ami 2011 óta működik és semmiféle szakmai kritika nem érte az elmúlt 16 évben egyik politikai oldalról sem,
- vagy pedig visszaáll a 2010 előtti, dekoncentrált szervek struktúrája, amikor kétszer annyian dolgoztak az államigazgatásban, mint most.
A főispán szerint az, hogy a mostani kormányhivatalra/kormányablakra épülő szisztémát nem érte kifogás, nagyon fontos szempont, ezért lenne érdemes megtartani. "Bölcsen tenné az új kormány, ha szabad tanácsot adnom, ha továbbvinné, és akkor az ügyfelek továbbra is el tudják intézni az ügyeiket gyorsan, kötöttség nélkül."
Figyelmeztetett, hogy 2010 előtt sokkal több hivatal volt, sokkal több vezetővel, a mostani szám négy-ötszöröse. "Annak idején, ha valaki egy lakásfelújítást tervezett, el kellett menni A-hivatalba, ott kapott egy papírt, azzal elment a B-hivatalba, aztán a C-be, de mire odajuttot, már az A-hivatal papírja lejárt. Talán az olvasók elfelejtették, de ebből jöttünk ki és állt fel a jelenlegi kormányhivatali rendszer a kormányablakokkal. Tehát vagy marad ez, ami most van, ami az ügyfelek számára a leghatékonyabb, hiszen a legkevesebb közszolgával tudjuk megoldani a feladatot, vagy pedig a 2010 előtti ügyintézés éled újra, ami sokkal drágább és lassabb."
Tarnai Richárd szerint a jelek utóbbi irányába mutatnak, már csak azért is, mert a minisztériumok száma is növekedett néggyel.
Azt azonban nem tudni, hogy a területi közigazgatás, melyik alá fog tartozni, egyelőre tipikusan mostoha gyerekként kezelik. Pedig ez hiba. Az ügyintézés a hétköznapok szerves része, mint például
- az útlevel kiváltása,
- különböző igazolások megszerzése,
- halálesetnél a halál beállta tényének igazolása.
De a kormányhivatali struktúra a kormányzat megoldó szerve is, hiszen a főispán a védelmi igazgatás vezetője is a vármegyében, a járási vezetők pedig a járásban. Ez a modell működött az évszázad árvizénél, a Covid-járványban, az ukrán menekültek elhelyezésekor.
Minden atipikus feladat, amit meg kell oldani, az a kormányhivatalé. Egyértelmű a hierarchikus, miniszteriális irányítás, ami átlátható és hatékony. Ha gond van, nincs idő szórakozni, meg bürokratikus feladatokkal foglalkozni, akkor lépni kell. Ezért is nagyon jó a kormányhivatali rendszer, ezért sem kellene szétkapni darabjaira. Ezekre szerintem nem gondoltak, mert kicsinek tűnik. Pedig a területi közigazgatás, a vármegyei közigazgatás olyan, mint egy Jenga-torony: egy elemet kihúz belőle valaki, dől az egész – fogalmazott.
Így szervezhetik át a kormányablakokat
A folyosói pletykák szerint a Tisza-kormány
a kormányhivatalokból kiszervezi az agrárterületet.
Innentől kezdve pedig a kormányablak-hálózat sem működtethető úgy, mint eddig. Nőnek a terhek az ügyfeleken, a várakozási idő, a hivatalok száma, ami semmiképpen sem hatékony. Mindez arra utal a főispán szerint, hogy a jelenleg működő ügyintézési struktúra nem marad meg Magyarországon.
Amíg eddig egy hivatalnak egy főosztálya volt, arra most egy megyei hivatal fog létrejönni. Átéltük ezt 2010 előtt. A megyei hivatalnak lesz egy új vezetője, aki most egy főosztályvezető. Nem tartozik hozzá se informatika, se pénzügy, semmi, tehát ezeket is létre kell hozni. És így tovább, ami egy nagyon pazarló rendszert vetít előre – magyarázta.
Szerinte botorság ide visszatérni, de ha mégis meglépik, annak csak egyetlen magyarázata lehet: politikai érdek, hogy minden új kádert el lehessen helyezni.
Tarnai Richárd szerint a bizonytalanság most nagyon rányomja a bélyegét a kormányhivatalok, kormányablakok működésére. A Pest Vármegyei Kormányhivatalban mintegy 3500 ember dolgozik, 35 kormányablakunk működik. Országosan az állomány 35 ezer fő. Ez az a létszám, amivel a legnagyobb teljesítmény érhető el a legkisebb költség mellett.
Ha nagyon feldúzzasztják a vezetői létszámot, akkor ez érdemben meg fog emelkedni, tehát a költségvetést annál jobban megterheli és az embereknek
annál több adót kell majd befizetni ahhoz, hogy működtetni tudják az egyre nagyobb bürokráciát.
Most először áll elő olyan helyzet, hogy olyanok veszik át az ő irányításukat, akik eddig a közelében sem voltak az államigazgatásnak. "Hogyan fognak ők dönteni ilyen kérdésekben, még ha a legjobb szándékot is feltételezzük? Ezért tanácsolnám azt, hogy bölcsebb egy jól működő rendszert fenntartani a vagdalkozás helyett. Remélem, ezt felismeri az új kormány."
