Folyik a harc a Zalakerámiánál

A Zalakerámia két fő tulajdonosa, a papírok 26,13 százalékát birtokló Arago és a 20,22 százalékkal rendelkező Általános Értékforgalmi Bank a társaság tegnapi rendkívüli közgyűlésén sem tudott megegyezni. A közgyűlés összehívását az tette szükségessé, hogy az ÁÉB az áprilisi éves rendes közgyűlésen nem volt hajlandó elfogadni az éves beszámolót. A Gazprom-hátterű pénzintézet osztalékot szeretett volna kapni Zalakerámia-papírjai után, azonban a veszteséget mutató tavalyi mérleg ezt nem tette lehetővé.

A tegnapi rendkívüli közgyűlésen a szavazatok 51,65 százalékát képviselő részvényesek jelentek meg, az Arago indítványára azonban a plénumot felfüggesztették, és a folytatásra augusztus 30-át jelölték meg. Erre azt követően került sor, hogy az ÁÉB újabb írásos kérdéseket hagyott az igazgatóság asztalán a tavalyi konszolidált mérleggel kapcsolatban. Ezzel ugyanis valószínűvé vált, hogy a pénzintézet most sem fogadja majd el a mérleget.

A tavalyi gazdálkodásról szóló beszámolóhoz már áprilisban is kért kiegészítő adatokat az ÁÉB, azokat időközben már megkapta. Az igazgatóság álláspontja szerint a most feltett kérdéseket legalább nyolc nappal a közgyűlés előtt kellett volna benyújtania a bank képviselőinek.

A közgyűlés napirendjén egyébként más pontok megtárgyalása is szerepelt. Így például az ÁÉB javaslatára a részvényesek megvitatták volna az idei évre szóló üzleti tervet, s szavaztak volna arról, hogy a tavalyi beszámolót a Zalakerámia jelenlegi könyvvizsgálója, a Deloitte & Touche mellett független könyvvizsgáló is felülvizsgálhassa. Utóbbitól az Arago egyébként elzárkózott.

Bánk Endre, az ÁÉB főosztályvezetője a HVG-t korábban arról informálta, hogy elsősorban a Zalakerámia befektetési, hitelezési és ingatlan vagyonnal kapcsolatos üzleteit vizsgáltatnák meg. Utalt arra, hogy a társaság egy befektetésének értékesítése után a vételár 50 százalékát jutalékként kifizették, részletekbe ezzel kapcsolatban azonban nem bocsátkozott.

A Zalakerámia igazgatósága által előterjesztett tavalyi beszámolók szerint a cég 7,9 milliárd forintos árbevétel mellett 1,65 milliárdos veszteséget halmozott fel. A konszolidált eredménykimutatás már kedvezőbb képet mutat, itt ugyanis 17,8 milliárdos árbevétel és 1,25 milliárd forintos mérleg szerinti nyereség szerepel.