Kettős tendencia jellemzi a szektort

A bankszektor mérlegfőösszege 2002. június 30-ra 8,7, reálértéken 3,9 százalékkal haladta meg a 2001. június végi szintet - állapítja meg a Central European Banker (CEB), a Magyar Külkereskedelmi Bank és az EastWest Management Institute budapesti irodájának közös tanulmánya, amely a hazai bankszektor több mint 80 százalékát adó bankok első feléről készült. Az üzleti aktivitást ugyanakkor jobban tükrözi a korrigált mérlegfőösszeg, ami 23,1 százalékkal emelkedett egy év alatt. A bankok mérlegen kívüli aktivitása is nőtt, a határidős ügyletek területén 190, a függő kötelezettségek esetében 25 százalékos volt az emelkedés.

A bankok mérlegfőösszeg-növekedését a hitelállomány dinamikus bővülése vezérelte. A mérlegen belül a legnagyobb tételt jelentő ügyfélhitelek állománya 20,3 százalékkal emelkedett egy év alatt, így részesedése a teljes eszközállományon belül 59,3 százalékra nőtt.

Ezen belül azonban a vállalati hitelállomány csak mérsékelten nőtt, és igazából csak egyes szektorokra volt jellemző a bővülés. A növekedés fő húzóága a lakossági, ezen belül a lakáshitelezés volt. Így csak azok a bankok tudtak javuló eredményességről beszámolni az első hat hónap után, amelyek hagyományosan lakossági üzletággal foglalkoznak és kiterjedt fiókhálózattal bírnak.

Az első hat hónapban a bankszektor vállalati hitelállománya a gazdasági növekedés lassulása ellenére 5,2, reálértéken 1,2 százalékkal emelkedett, szemben az előző év azonos időszakának 3,2 százalékos bővülésével, ami reálértéken 2,6 százalékos viszszaesést jelent. A növekmény szinte kizárólag az építőipari és az ingatlanszektorban tevékenykedő cégekre jellemző, miközben a feldolgozóipar és egyéb termelőszektorok részére folyósított hitelállomány csökkent. Egy esztendő alatt pedig a vállalati hitelek 10,1 százalékkal nőttek. A vállalati betétállomány az első fél évben 4 százalékkal bővült, ami reálértéken 1 százalékos visszaesést jelent.

A lakossági hitelállomány az első fél évben rendkívül dinamikusan, 24, reálértéken 19,1 százalékkal nőtt, meghaladva a tavaly első félévi 19,8 százalékos nominális és 13,1 százalékos reálnövekedést. Tavaly június végéhez képest pedig egy év alatt 58,4 százalékos volt a bővülés. A növekedés dinamikája 2001-ben erősebb volt a második fél évben, mint az első hat hónapban. A tanulmány szerint a következő időszakot a lakosság növekvő eladósodási hajlandósága fogja jellemezni.

A lakossági megtakarítások ugyanakkor 2002 első felében stagnáltak, annak ellenére, hogy a reálkamatok tovább nőttek, másrészt a lakossági reáljövedelem 10 százalék felett bővült. A betétállomány nominális szinten maradása reálértéken 4,3 százalékos csökkenést jelent, ami kedvezőtlenebb az egy évvel korábbi 3,2 százalékos nominális növekedésnél, s reálértéken 2,6 százalékos zsugorodást mutat. Július végén a vállalati hitelek a bankszektor mélegfőösszegének 38,1, a lakossági hitelek pedig 8,2 százalékát tették ki.

A bankszektor jövedelmezősége elmarad a mérlegfőösszeg emelkedésétől. Sőt, ha a K&H Bank - amely a tavalyi veszteséges fél év után az idén nyereséget produkált - és az OTP Bank kiemelkedően jó eredményétől tisztítottan vizsgáljuk a szektort, annak adózás előtti eredménye elmarad a tavaly első félévitől.

A nettó kamateredmény az idén az első fél évben 5,4 százalékkal volt magasabb a szektorban, mint 2001 első hat hónapjában. Ugyanakkor jelentősen, 26,8 százalékkal nőttek a nettó díj- és jutalékbevételek, igazolva, hogy a bankok bevételeik súlyát ebbe az irányba kívánják eltolni. A kamatmarzs egyébként a tavalyi első félévi 4,1 százalékos értékhez képest némileg csökkent, 3,9 százalékra mérséklődött.

Az inflációt meghaladó mértékben, 12,2 százalékkal nőttek a banküzemi költségek. Ebből 18,3 százalékkal emelkedtek egy év alatt a személyi jellegű kifizetések. A vizsgált bankok körében egyébként 661 fővel bővült az alkalmazotti létszám. A fizetett bérleti díjak 9,4, az értékcsökkenési leírások 6,4 százalékkal bővültek a tavalyi első félévihez képest. A terjeszkedő bankok az idén 19 fiókkal bővítették a hálózatukat. A első félévi adózott eredmény 7,1 százalékkal magasabb a bankoknál, mint egy évvel korábban, ami elmarad a mérlegfőösszeg dinamikájától. A bankok eszközarányos nyeresége a tavaly félévi 1,9-ről 1,6 százalékra romlott, míg a saját tőke arányos nyeresége 19,9-ről 18,3 százalékra csökkent.

Egy év alatt a kereskedelmi bankok korrigált mérlegfőösz-szegének 23,1 százalékos növekedése mögött némileg elmaradva, 16 százalékkal emelkedett a szavatolótőke, ezért a vezető bankok tőkemegfelelési mutatójának átlaga mintegy 0,7 százalékkal 14,3-re csökkent.