Bőséges energiakészletek

A Nemzetközi Energiaügynökség felmérései szerint a világ energiaforrásai a következő három évtizedben is bőségesen fedezik a szükségleteket, az Európai Unió országainak külső energiafüggősége viszont valószínűleg növekedni fog, és a fejlődő országokban az energiaínség alig enyhül.

A párizsi központú szervezet Brüsszelben ismertette idei jelentését, amely először vállalkozik 2030-ig terjedő előrejelzésekre. A világ energiakilátásai 2002-ben című jelentés a következő évtizedekben várható folyamatok közül kiemeli, hogy a föld mélyéből kiaknázott szénhidrogének (szén, kőolaj, földgáz, olajpala) még évtizedekig meghatározó arányban lesznek jelen a világ energiafogyasztásában. Az energiaigény növekedésének 90 százalékát ezek fogják fedezni.

A behozatalra szoruló országok, köztük az iparilag fejlett világ egyre kisebb számú, ráadásul politikailag ingatag térségekben lévő termelőtől lesznek kénytelenek beszerezni ezeket az energiahordozókat. E szénhidrogének kiaknázása a következő évtizedekben óriási befektetéseket igényel majd. A kiotói jegyzőkönyv alapján tett vállalások ellenére 2010-ig nem csökkenthető a szén-dioxid kibocsátása olyan mértékben, mint ami a jegyzőkönyvben szerepel.

A világ energiaigénye a jelentés szerzőinek becslése szerint évi átlagban 1,7 százalékkal emelkedik majd, így 2030-ra a világ kétharmaddal több energiát fogyaszt, mint ma. A fejlett országok fogyasztásának aránya csökken, a fejlődőké emelkedik. A szénhidrogének közül a földgáz felhasználása fog a leggyorsabban emelkedni, fogyasztása e 30 év alatt megkétszereződhet. Az olajfogyasztás növekedése is gyorsulni fog az elmúlt 30 év üteméhez képest. Ma egységnyi energiát háromszor akkora költséggel lehet előállítani szélből, mint gázból. A biomassza aránya növekedhet az energiamérlegben, de a bioüzemanyagok aligha érhetnek el komolyabb arányokat, vélekednek a jelentés szerzői.