Nem csökken a volatilitás
Kishonti László, a Kereskedelmi és Hitelbank Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a közeljövőben a megszokottnál is nagyobb hozammozgásokra kell számítani a hazai állampapírpiacon. A jegybank és a külföldi befektetők első összecsapása jelentősen megváltoztatta a piaci körülményeket. A kényszerű kamatcsökkentés következtében nagyot zuhantak - még a jegybanki alapkamat mértékénél is nagyobbat - a rövid hozamok. Az effektív irányadó kamatláb pedig jelen pillanatban nem a 6,5 százalékos alapkamat, hanem a 3,5 százalékos overnight instrumentum. A jegybank kontra spekulánsok küzdelem pedig egyelőre döntetlenre áll, hiszen úgy tűnik, hogy a két nap alatt beáramlott pénz nagy része még mindig az országban van (számtalan találgatás kering a piacon; talán az a legreálisabb, hogy az MNB 500-600 millió eurót adott el). A nem túl sikeres devizaaukciók mindenesetre azt jelzik, hogy a spekulánsok nem akarnak kivonulni.
Kishonti szerint a devizapiacon kialakult implicit sáv - a jegybank láthatóan nem engedi 245 forint fölé az euró árfolyamát, és 236 alatt sem látja szívesen - következtében a külföldiek számára ismét csökkent a devizakockázat, így még viszonylag kis kamatkülönbözet mellett is hoznak pénzt a piacra, de legalábbis itt tartják a már itt lévőt. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy ez a sáv mindössze 3,8 százalék széles, azaz még a korábbi š2,25 százalékos sávnál is szűkebb. Ez pedig gyakorlatilag azt jelenti, hogy a forint árfolyamában nem tud megmutatkozni a tőkeáramlások hatása, így annak a kamat-, illetve hozamszintek mozgásában kell lecsapódnia. Ha tehát akár ki- vagy beáramlik nagyobb menynyiségű tőke, az elsődlegesen a hozamokra lesz nagy hatással, így azok volatilitása számotte-vően nő majd.
Az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi makrohelyzet nem túl kedvező. Az MNB ennek ellenére úgy véli, hogy a 2004-es inflációs cél teljesíthető a jelenlegi árfolyam és kamatszint mellett. Az elmúlt hónapok monetáris politikája azonban jelentősen csorbította az inflációs tervezés hitelességét. Emellett pedig jelen pillanatban nem látható olyan tényező, amely biztosítaná a cél elérését. A vége az lesz, hogy ha az MNB ragaszkodik az inflációs célhoz - márpedig az eurózónába történő belépéshez ez elengedhetetlen -, akkor kénytelen lesz a kormánnyal egyeztetve mégiscsak kiszélesíteni a sávot.
