Ultimátumot adott a világ egyik legnagyobb olajkitermelője, nem bírja már tovább – távozik, ha nem emelnek, ennek drámai vége lehet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKomoly feszültség alakult ki az OPEC-en belül, miután Irak – a szervezet második legnagyobb olajtermelője és egyik alapító tagja – jelezte: akár a kilépést is fontolóra veheti, ha nem kap jelentősen magasabb kitermelési kvótát. Bár Bagdad később hangsúlyozta, hogy hivatalosan továbbra is az OPEC tagja kíván maradni, az üzenet egyértelmű: a jelenlegi korlátozások mellett egyre nehezebben tudja kezelni az ország gazdasági problémáit.
A Reutersnek nyilatkozó iraki olajipari tisztviselők szerint a kormány azt várja, hogy az OPEC a következő kvótarendszer kialakításakor figyelembe veszi Irak tényleges kitermelési kapacitását és lakosságának nagyságát. Ha ez nem történik meg, Bagdad szerint minden lehetőséget mérlegelni fog, beleértve az OPEC-ből való kilépést is. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ez egyelőre nem tekinthető hivatalos döntésnek, és jelenleg továbbra is a szervezeten belüli megállapodás elérése a cél.
A helyzet súlyát növeli, hogy Irak nem csupán az OPEC második legnagyobb kitermelője Szaúd-Arábia mögött, hanem történelmi szereplője is a kartellnek. Az OPEC-et 1960-ban éppen Bagdadban alapították, így egy esetleges kiválás nemcsak gazdasági, hanem szimbolikus értelemben is komoly csapást jelentene a szervezet számára. Különösen érzékeny lenne ez annak fényében, hogy az Egyesült Arab Emírségek nemrég szintén távozott a szervezetből.
Most dőlhet el a következő évek olajpiaca
Irak gazdasága rendkívül erősen függ az olajexporttól, amely az állami bevételek döntő részét biztosítja. Az ország helyzetét tovább rontotta, hogy az iráni konfliktus következtében a Hormuzi-szoroson keresztül zajló olajszállítások jelentősen visszaestek, ami komoly bevételkiesést okozott Bagdadnak. A hivatalos OPEC-adatok szerint Irak februárban még közel napi 4,2 millió hordó olajat termelt, májusra azonban ez 1,48 millió hordóra esett vissza a szállítási nehézségek miatt. A kormány célja ugyanakkor továbbra is az, hogy az elkövetkező években napi hétmillió hordóra növelje termelését, ehhez azonban magasabb OPEC-kvótára lenne szüksége.
Az OPEC+ – amelyben az OPEC-tagállamok mellett Oroszország és más kitermelő országok is részt vesznek – jelenleg felülvizsgálja a tagországok kitermelési kapacitását. Az ebből készült értékelések szolgálnak majd alapul a 2027-től érvényes új kitermelési kvóták meghatározásához.
Irak szerint a jelenlegi korlátozások már nem tükrözik az ország valós termelési lehetőségeit.
Az elmúlt években jelentős fejlesztéseket hajtottak végre nyugati olajvállalatok bevonásával, így Bagdad úgy véli, hogy nagyobb szerepet kellene kapnia a globális olajkínálatban.
Egy esetleges iraki kilépés az OPEC egyik legnagyobb belső válságát idézhetné elő az elmúlt években. A szervezet erejét ugyanis éppen az adja, hogy tagjai összehangolják kitermelésüket, ezzel jelentős befolyást gyakorolva a világpiaci olajárakra. Ha a második legnagyobb termelő kilépne, az meggyengíthetné ezt az együttműködést, és megkérdőjelezhetné a kartell jövőbeni árstabilizáló szerepét.
A Reuters értesülései szerint ugyanakkor Oroszország részéről egyelőre nem érzékelnek komoly aggodalmat. Egy orosz olajipari forrás szerint elképzelhető, hogy az OPEC végül kompromisszumot köt, és mérsékelten megemeli Irak kitermelési kvótáját, ami elegendő lehet a konfliktus rendezéséhez.
A piac mindenesetre érzékenyen reagált a hírekre: az olaj ára a Reuters beszámolóját követően rövid időre 73 dollár alá csökkent. A következő hónapokban azonban nemcsak Irak jövője lehet a tét, hanem az is, hogy az OPEC képes marad-e egységesen fellépni egy olyan időszakban, amikor a geopolitikai feszültségek és az ellátási kockázatok továbbra is meghatározzák a globális energiapiacot.
