Átszabják a biztosítási rendszert

A jövőben az uniós tagállamokban székelő biztosítók Magyarországon nemcsak önálló leánycégek, de fiókirodák, vagy határon átnyúló szolgáltatás révén is tevékenykedhetnek - legalábbis ez szerepel a biztosítási törvény módosításáról szóló tervezetben. A fiókirodáknak nem lesz önálló jogi személyiségük itthon, sőt, még a cégnyilvántartásba sem jegyzik be őket. A jogalkotók szerint nem kizárt, hogy jó pár, ma még önálló hazai biztosító állományátruházással anyacégének adja át magyarországi biztosítási szerződéseit. Az is megtörténhet - példa erre az OTP-csoport szlovákiai biztosítóinak startja -, hogy egy hazai pénzügyi csoport nyit saját biztosítót egy EU-tagállamban vagy egy azon kívüli országban.

A törvényjavaslat alaposan felforgatná a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályokat. A verzió szerint a függő közvetítők egy biztosítónak dolgozhatnak (kivéve, ha több társaság egymással nem versenyző módozatait forgalmazzák), a függetlenek pedig bárkinek, ám náluk szigorúbbak a biztonsági követelmények is (nekik minimum 5 millió forintos törzstőkére és évi 375 milliós felelősségbiztosításra vagy vagyoni biztosítékra van szükségük). A tervezet ismét felmelegíti az egységes, az ügyfelek által bármikor elérhető ügynöknyilvántartás több éve dédelgetett tervét is.

Talán a legnagyobb ellenállást az a javaslat váltotta ki, hogy a független közvetítők, brókerek szerződéskötési jutalékát - az eddigi általános gyakorlattal szemben - nem a biztosítók, hanem az ügyfelek lesznek kötelesek megfizetni. Az elképzelés ellen alkuszkörökben nagy a felzúdulás. Szerintük a hazai biztosítási brókerszakma halálát jelentheti ez az elképzelés - fogalmaztak kérdésünkre a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségénél (FBAMSZ). A testület szerint ezzel versenyhátrányba kerülnek majd például a határon át szolgáltató s a hazaiakkal versengő alkuszokkal, akiket továbbra is a biztosítók fizetnek majd. A leendő törvény ráadásul - a brókerekkel szemben - sem a függő közvetítők, sem a biztosítók számára nem teszi kötelezővé az új szerződések megszerzése után fizetett jutalék nyilvánosságra hozatalát.

Az uniós "összhang" érdekében a hazai, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő társaságoknak kártalanítási szervezetet és kárrendezési megbízotti rendszert kell kialakítaniuk.

A javaslat szerint az uniós elveknek megfelelően jelentősen átalakulnak a biztosítók tartalékainak befektetésére vonatkozó szabályok. Tágul a befektetési lehetőségek köre, a piaci szereplők biztonsági tőkéjénél eltűnnek a befektetési korlátok, és több eszközt lehet majd a jövőben az EU tagállamaiban elhelyezni. A jövőben az eddigi ötven fő helyett már tíz állampolgár is alapíthat biztosítási szövetkezetet.

A létrehozandó jogszabály szigorítja majd a biztosítók könyvvizsgálóinak és felszámolóinak mozgásterét - tudtuk meg. A biztosítók felszámolója, végelszámolója a jövőben - a hitelintézeti szektorhoz hasonlóan - csak a felügyelet által kijelölt közhasznú társaság lehet. Biztosító könyvvizsgálója ezentúl csak a PSZÁF névjegyzékében szereplő vállalat lehet. A Magyar Könyvvizsgálói Kamara - amely megkapta az előterjesztést - saját hatáskörének csorbításaként tiltakozott e regisztráció ellen. Mint Sugár Dezső, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke lapunknak fogalmazott, feszültséget jelenthet a szakmában, s a nemzetközi gyakorlattal is ellentétes, hogy a biztosítási auditorokat szakmai köztestületük mellett mások is regisztrálnák. Úgy vélte: "megkettőződnek" az auditorok kötelezettségei és jogai azzal, ha a kamara mellett más szervezet is nyilvántartaná az érintett, 150-200 fős könyvvizsgálói kört. A szakmai önkormányzat gondjait tovább növeli, hogy a pénzintézeti könyvvizsgálók regisztrációs listáját még megalakulásuk előtt alakították ki a felügyeletnél, s ezt követően "automatikusan" ugyanez történt a tőkepiaci szereplők auditorainak regisztrációjával. A kamara ezért a mostani egyeztetéseken azt javasolta: kezelhesse ő a biztosítói auditori listát, de úgy, hogy az azzal kapcsolatos döntéseknél a PSZÁF-nak vétójoga lenne.

Jelentősen megváltoznának a biztosítási közvetítőkre vonatkozó szabályok, s megjelenne az ügynöknyilvántartás - legalábbis ha a biztosítási törvény módosításáról szóló javaslatot elfogadja a T. Ház. A tervezetet várhatóan ezen a héten tárgyalja a kormány. Munkatársainktól-->