Átrendeződő megtakarítások

A pénzügyi szektor vegyes, sok tekintetben romló nemzetközi feltételek mellett tevékenykedett 2002-ben. A magyar gazdaság tevékenységében e hatások tompítva érvényesültek. Stabil gazdasági növekedés és foglalkoztatottság, csökkenő infláció, stagnáló részvénypiac jellemezte az évet. E környezeti hatások között a pénzügyi rendszer alapvetően jól teljesített, rendszerszintű kockázat nem jelentkezett - jelentette ki Szepesi György, PSZÁF főosztályvezetője. A rendszer stabil - hangsúlyozta a főosztályvezető -, de nem változatlan.

A lakossági megtakarítások jelentős átrendeződése folytatódott: a banki konstrukciók helyett mindinkább a pénztári, biztosítási, befektetési alap kínálta lehetőségek kerülnek előtérbe. Az államháztartás nettó hitelfelvétele erősen emelkedett, amelynek finanszírozása növekvő mértékben a bankrendszeren kívülről, illetve közvetlenül külföldről származik.

A vállalati szektor nettó megtakarítóvá vált tavaly. Ennek oka - Szepesi értékelése szerint - főként a külföldi tulajdonú, exportőr nagyvállalatok beruházás-visszafogása és készlettakarékossága volt. Ezt a főosztályvezető átmeneti tendenciaként értékelte, hozzátéve, hogy 2003-ban a vállalati szektor tevékenységének remélt élénküléséhez az államháztartási hiány jelentős csökkenésére és a lakossági megtakarítási ráta stabilizálódására lesz szükség.

A pénzügyi szektor által kezelt vagyon növekedése 26 százalék volt. A pénzügyi intézmények teljesítménye javult. A sajáttőke-arányos nettó jövedelem (ROE) mértéke az egyes alszektorokban 14-27 százalék közötti volt, szemben a 2001. évi 5-25 százalékkal.

A bankszektor lassú intézményi koncentrációja folytatódott. A tulajdonosi részarány tekintetében tavaly nőtt a közvetlen belföldi részarány, de ez elsősorban az MFB-nél végrehajtott tőkeemelésnek az eredménye. A hazai bankszektorban változatlanul domináns (60,5 százalék) a külföldi tulajdon (VG, 2003. március 31., 20. oldal).

A bankszektor pénzügyi közvetítő szerepe 2002-ben növekedett ugyan, de nemzetközi öszszehasonlításban továbbra is alacsony. A mérlegfőösszeg a GDP-hez viszonyítva 2002-ben 66,4 százalék volt a megelőző évi 64,2 után, ugyanezen mutató esetében az euróországok átlaga 2002-ben 197,5 százalék. A hitelállomány a megtermelt össztermékhez viszonyítva a 2001. év 34,7-ről tavaly 40,1 százalékra nőtt (az EU-átlag e mutató esetében 108 százalék). A bankszektor betétállománya a GDP-hez viszonyítva 41-ről 41,2 százalékra nőtt, míg az uniós átlag 84,6 százalék.

A hitelkihelyezésben a legnagyobb szerepet a lakáscélú kihelyezések jelentették. A lakáscélú hitel állománya egy év alatt közel két és félszeresére emelkedett, év végére elérte a 695 milliárd forintot, amely a teljes lakossági hitelállomány 10,7 százaléka. A hitelezési aktivitás növekedése ellenére a bankrendszer tőkeellátottsága jó. A kereskedelmi bankok portfóliójának minősége megfelelő (2 százalék a problémás állomány).

A kereskedelmi bankok adózás előtti eredménye 17,3 százalékkal haladta meg a megelőző évit, 151,3 milliárd forint volt. A teljes bankszektor esetében 16,8 milliárd forintos visszaesés volt megfigyelhető, ez azonban szinte egyértelműen az MFB eredményeivel hozható összefüggésbe. A kereskedelmi bankok jövedelmezősége kismértében javult (a tőkearányos nettó jövedelem 18,62-ről 18,65 százalékra). A szövetkezeti hitelintézetek mérlegfőösszege 22,1 százalékkal emelkedett a megelőző évhez képest, a GDP-hez mért aránya így 4,8 százalékra nőtt. E pénzintézetek adózás előtti eredménye (8,9 milliárd forint) 39,1 százalékkal volt magasabb az előző évinél.

A pénzügyi szektoron belül kiemelésre érdemes a pénzügyi vállalkozások dinamikus növekedése. Az elsősorban a lizing és faktoring tevékenységet folytató társaságok mérlegfőösszege 49,1 százalékkal bővült (838,6 milliárd), GDP-hez viszonyított aránya elérte az 5,1 százalékot. Az intézmények esetében a jelentős eredménynövekedés (35 százalék) és kedvező jövedelmezőségi mutatók mellett tőkeproblémák is mutatkoztak. (A 195 cégből 11 tőkéje a jegyzett tőke kétharmadát, 27-é az év végére előírt 50 millió forintos minimumösszeget nem érte el.)

A tőkepiacok lényegében változatlan struktúrát mutatnak a felügyeleti elemzés alapján. Az év eseményeit figyelve nem csupán a nyílt, hanem a zárt részvénykibocsátások tekintetében is jelentős (27 százalékos) visszaesés volt megfigyelhető. A hitelpapírok esetében jelentős előrelépés a jelzáloglevelek tekintetében volt, a megelőző évi 8,3 milliárdról 107,5 milliárdra nőtt a kibocsátás mennyisége. A nyilvános kötvénykibocsátás 42 százalékkal bővült a megelőző évhez képest. A másodpiacon 15,3 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak.

A befektetési vállalkozások száma tovább csökkent (38-ről 24-re), adózás előtti eredményük 32 százalékkal nőtt a megelőző évhez képest (szektorszinten ennek mértéke 4,4 milliárd forint volt.)

A befektetési alapok által kezelt vagyon 710 milliárdról 943,6 milliárd forintra emelkedett. Az állomány összetételében az eddigieknek megfelelően meghatározó az értékpapíralapok szerepe, hozam tekintetében az ingatlanalapok nyújtották a legjobb teljesítményt. A piac koncentrációja változatlan, a piacvezető OTP Alapkezelő önmagában a szektor felét képviseli. Az alapok portfóliójában továbbra is az állampapírok szerepe a döntő.

A biztosítási piacon 2002. végén a 31 biztosítótársaság összesített mérlegfőösszege 16,8 százalékkal haladta meg az előző évit, 978 milliárd forint volt, amely a GDP 6 százaléka. A szerződésállomány 3,2, a díjbevétel 17,9, a kár- és szolgáltatáskifizetés 10,6 százalékkal nőtt, a társaságok költségei 11,3 százalékkal emelkedtek. Mindegyik kiemelt elem tekintetében megállapítható a nem élet ág dinamikusabb előretörése. A szektor adózás előtti eredménye 35,6 százalékkal magasabb az előző évinél, 28 milliárd forint. A sajáttőke-arányos nyereség 20,9 százalékról 24,3-ra nőtt a megelőző évhez képest.

A pénztárakban felhalmozott vagyon, a több mint 3,4 millió tagsági jogviszony eredményeként, mintegy 780 milliárd forint, ami a GDP 5 százalékának felel meg. Ezen vagyontömegen belül 413,5 milliárdot képvisel a magán-nyugdíjpénztári ágazat, 358 milliárddal az önkéntes nyugdíjpénztárak, 9 milliárd az önkéntes egészség- és 1,5 milliárd az önkéntes önsegélyző pénztárakban lévő vagyon. A tavalyi volt az első év, amikor a magán-nyugdíjpénztári vagyon meghaladta az önkénteságazat mértékét. Az egy főre jutó magán-nyugdíjpénztári vagyon a 2001. évi 126 ezer forintról 185 ezerre nőtt, amely 47 százalékos növekedés.

A pénzügyi intézmények által kezelt vagyon a gazdaság teljesítményét jóval meghaladó mértékben, 26 százalékkal bővült tavaly. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tájékoztatóján az is elhangzott, hogy 2002-ben a vállalatok nettó megtakarítóvá váltak, miközben a lakossági szektor átrendeződött. munkatársunktól

-->