Több száz milliós teher a Bázel II.
Fejenként átlagosan 200-300 millió forintjába kerül a hazai bankoknak - s ezáltal bizonyára ügyfeleiknek is -, hogy áttérjenek a bázeli bankfelügyeleti bizottság által javasolt új tőkemegfelelési gyakorlatra - derül ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) által a piaci szereplők körében végzett felmérésből. Akad példa félmilliárdos, de akár csak 50 milliós költségbecslésre is, míg a bankok négyötödének egyelőre elképzelése sincs arról, hogy mennyibe kerül majd számára a Bázel II.-nek elnevezett elvek realizálása. Több hitelintézet fizetőképességi mutatója romlására számít a bázeli gyakorlat bevezetése kapcsán, mivel a működési kockázatra tőkét kell allokálniuk.
Egyes vélemények szerint a tőkekövetelmény növekedését okozhatja, hogy megnövekszik Magyarország és a hazai bankok kockázati súlya is. Jelenleg ugyanis hazánk OECD-tagsága miatt 0 és 20 százalékos a súlyozás, ám ezt a jövőben egyedi országrating alapján számítják (20 és 50 százalékos súlyozással).
Ezzel ellentétben csökkentheti viszont a tőkekövetelményeket, hogy a lakossági, illetve a kis- és középvállalati hiteleket az eddiginél kedvezőbben lehet majd súlyozni (a mostani 100 és 50 százalék helyett 100, 75 és 40 százalékkal). Az első osztályú ügyfélkörrel rendelkező pénzintézetek öszszességében mindenképp kisebb tőkeszükséglettel számolhatnak. Érdekesség, hogy ugyanerre számítanak a csak lakossági hitelezéssel foglalkozó társaságok is, mondván, ezek kockázati súlya alacsonyabb lesz majd az új elvek szerint.
A hitelintézetek szerint viszont a Bázel II.-nek csak csekély hatása lesz a kamatok mértékére és azok differenciáltságára (ez gyakorlatilag annak elismerése, hogy a magyar termékárazási gyakorlat még mindig meglehetősen rugalmatlannak számít).
A hazai társaságok közül a nemzetközi hátterűek külföldi tulajdonosaik támogatásával kezdték meg a felkészülést, s több bank külső tanácsadók segítségével már meg is kezdte belső átvilágítását - derül ki az összegzésből.
