ÁAK: leváltották a vezérigazgatót
"Az ellenőrizhetetlenül elhelyezett szabad pénzeszközök miatt vált lehetővé, hogy a K&H Equities mint befektetési szolgáltató a megkötött bizományosi keretszerződés előírásait megszegve saját céljainak megfelelően használta az ÁAK pénzét" - fogalmaz a céget felügyelő Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közleménye. A Pannonplast-felvásárlás vitatott finanszírozása miatti minisztériumi vizsgálat eredményeként rendkívüli felmondással és azonnali hatállyal leváltották a vezérigazgatót, Bitvai Miklóst. Utóda Tímár József, az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. korábbi vezetője.
Bitvai 2002 novemberében az ÁAK szabad pénzeszközeinek üzleti tervben előírt kamatoztatása végett befektetési tanácsadási, valamint bizományosi szerződés kötött a K&H Equitiesszel. Ennek nyomán a brókercégnek minden egyes tranzakcióhoz az ÁAK vezetésének a jóváhagyását kellett volna kérnie. Az ÁAK és a minisztérium az ügyben folytatott vizsgálatában azonban arra a következtetésre jutott, hogy a K&H Equities e keretszerződést megszegve, az állami cég tudta és előzetes jóváhagyása nélkül, valamint nem teljes körű és valótlan tájékoztatása mellett saját céljainak megfelelően használta a megbízó pénzét. Az ÁAK most leváltott vezérigazgatójának mulasztása, hogy jóhiszeműen megbízott a számára küldött havi portfóliókimutatásokban, és nem kérdezett rá azok mögöttes tranzakcióira a brókercégnél, tehát nem a tőle elvárható fokozott gondossággal járt el - fogalmazott Bodnár Zoltán, az ÁAK elnöke. Az igazgatóság továbbra is élvezi a GKM bizalmát, annak ellenére, hogy a kifogásolt tranzakciók több milliárd forintos nagyságrendet képviselnek, és ilyen volumenű döntésekben általában már az igazgatóság is részt vállal. Bodnár szerint az igazgatóságnak a tranzakciókról nem volt tudomása, a jövőben azonban a nagyobb kontroll érdekében felülvizsgálják az ÁAK működési szabályzatát és utalványozási rendjét. Lapunk kérdésére az elnök azt is elmondta, hogy a K&H Equities még a mostani nyomatékos kérés ellenére sem bocsátotta rendelkezésre, hogy kikhez került az ÁAK számlájáról pénz, az autópálya-kezelő vezetése előtt csak a tranzakciók összege és dátuma ismert. Ezek alapján az elnök állítja: veszteség nem érte az ÁAK-t, sőt hat hónap alatt összesen 540 millió forint nyereségre tett szert. Felvetődik tehát a kérdés, hogy miért állt érdekében a K&H Equitiesnek eltérni a szerződéses feltételektől, s a reá bízott pénzt komoly kockázattal járó tranzakciókban használni. Az ÁAK vezetése nem tudott magyarázatot adni, de jelezte, hogy mint a brókercég ügyfele bejelentést tesz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), és kéri annak megállapítását, hogy a befektetési szolgáltató eljárása törvényes és szerződésszerű volt-e, sőt fontolóra vette, hogy büntetőfeljelentést is tesz az ügyben. Lapunk megkeresésére a brókercégnél elmondták, hogy a PSZÁF már jelenleg is folytat náluk vizsgálatot, s megindult a belső ellenőrzés is. A konkrét üggyel kapcsolatban azonban ezek lezárultáig nem nyilatkoznak.
Az ÁAK és a brókercég körüli pénzügyi visszásságokra a PSZÁF Pannonplast-felvásárlás ügyében született határozata nyomán felmerülő kérdések sorozata irányította rá a figyelmet. Ennélfogva figyelemre méltó tény, hogy a felügyeleti határozatban említett - szakértők szerint legalábbis furcsa - állampapír-vásárlási, illetve finanszírozási konstrukciót az ÁAK vezetése maga látta el kézjegyével, így ez az ügy nem tartozik a fentebb említett önálló K&H Equities-manőverek közé.
