Irányelv a piaci visszaélések ellen

Ez év januárjától ismert az unió piaci visszaélésekről szóló irányelve, amely a közösségi joganyag részeként Magyarország jövőre esedékes taggá válását követően a hazai viszonyok tekintetében is irányadó lesz. Általánosságban elmondható, hogy a jogszabály már az alapelve szintjén most is összhangban van a magyar gyakorlattal, de néhány részkérdés tekintetében a hazai szabályozás pontosítása várható.

Az irányelv a piac szereplőire és a működést felügyelő intézményekre vonatkozóan is megfogalmaz elvárásokat. A szöveg gyakorlatilag egyesíti a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyás tilalmáról szóló elveket.





>> Keretfeltételek



Magyarországon a felügyeleti jogkört gyakorló szervezet egyértelműen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) lesz, az irányelv azonban felhívja a figyelmet, hogy tagországonként a feladatot csak egyetlen kiválasztott szervezet láthatja el, az előírások betartathatósága érdekében e szervezetet pedig az irányelv kiterjedt jogosítványokkal ruházza fel.

Ez utóbbira példa az irányelv azon passzusa, amely kimondja, hogy a felügyelet bármely személytől és intézménytől információt kérhet a vizsgált ügyekben, ennek megtagadása esetén pedig megfelelő szankciókkal élhet. A jelenlegi magyar szabályozás is tartalmaz ilyen irányú lehetőségeket, bár a megfogalmazás jóval óvatosabb, és a jogszabályilag mögé rendelt kényszerítőelem sem tűnik a gyakorlatban kellően hatékonynak. Ha ugyanis valaki az idézésnek nem tesz eleget, a hatályos magyar előírások szerint 1000 forint pénzbírsággal sújtható, később pedig rendőr által vezettethető elő. A nemzetközi tapasztalatokat szem előtt tartva e bírság emelése önmagában kényszerítő erejű lehetne, a jelenlegi uniós tagországokban ugyanis ennek összege általában a hazaival egyező mértékű, csak éppen euróban kifejezve.

További fontos elem, hogy a felügyelet a közösségi joganyag megfogalmazása szerint helyszíni vizsgálatot végezhet, sőt telefonbeszélgetések és számítógépek adataihoz is hozzáférhet. Ezen jogosítványok alapvetően már most is a felügyelet rendelkezésére állnak, azonban a nyugat-európai gyakorlattal egybevetve elmondható, hogy Magyarországon némileg korlátozott a szervezet tájékozódási lehetősége, amelyet a jogosítványok mellé szükségszerűen felállítandó kontrollmechanizmusok is indokolnak.

A felügyelet jogköre szintén tágulhat az uniós megfogalmazás szelleméből kiindulva a zárolás tekintetében, a jelenleginél tehát több esetben kérheti az intézmény a vizsgálat alá vont pénzügyi eszközök befagyasztását.

Az irányelv számos ponton hangsúlyozza, hogy a közösségi szabályozásra a belső piac integritásának biztosítása és a hatékony, átlátható működés miatt van szükség. Ennek megfelelően kívánatosnak tartja, hogy a nemzeti hatóságok minél szorosabb mértékben működjenek együtt. Az egyes felügyeletek tehát megkapták azt a jogosultságot, hogy kérvényezhetik embereik bevonását a másik tagországban folyó ügyekbe, önálló vizsgálatra azonban értelemszerűen nem jogosultak. Alapelv tehát az országok közötti információáramlás szabadsága, amely csak néhány elemi kizáró indokkal tagadható meg. Így például az adott ügyben született jogerős bírói ítélet vagy folyamatban lévő tárgyalás esetén, illetve a közösségi joganyag e helyen is tesz utalást a tagállami szuverenitás és biztonság megőrzésének érdekére.

Vitás esetekben a döntés az ügyben az Európai Bizottságot megjelenítő uniós szakmai testülettől, a CESR-től várható.

Az intézményi keretfeltételek és a betarthatóság lehetőségei után érdemes sorra venni a konkrét előírásokat, az irányelvben foglalt kötelezettségeket.





>> Konkrét szabályok



A piaci visszaélések között így a bennfentes kereskedelem és a piacbefolyásolás említhető. Mindkettő ismert fogalom a magyar jogban is.

A bennfentes információk pontos meghatározása mellett érdemes ismerni, hogy kik számítanak általában bennfentes személynek, illetve hogy mikor követnek el a jogszabályban tiltott visszaélést ezen információkkal. A hatályos előírások szerint tehát a kibocsátó, illetve a legalább 25 százalékos érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság minden érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja e körbe tartozik. Szintén ebbe a körbe értik a kibocsátóban legalább 25 százalékos pakettel, illetve szavazati joggal bíró társaság érdemi információkkal bíró alkalmazottait. A kibocsátás szervezésében részt vállaló bármely szervezet érdemi információkhoz jutó alkalmazottjára, illetve a számlavezető pénzintézet bizalmas információkkal kapcsolatba kerülő alkalmazottjára is vonatkoznak az előírások. Ezenkívül a fent említettekkel egy háztartásban élő közeli hozzátartozók, a bennfentes személyek érdekeltségében lévő társaság nevében eljáró személy is a jogszabály hatálya alá tartozik, éppúgy, mint minden olyan személy, aki számára bennfentes információt átadnak, és tőle elvárható, hogy a birtokába jutott információ bennfentes voltát megítélje.

Ezen nevesített esetekben a gazdasági társaság, illetve az érdekelt személyek nem folytathatnak kereskedelmet a vonatkozó tőzsdei termékkel, nem adhatnak megbízást másnak sem, hogy az adott instrumentummal kereskedjen, sőt javaslatot sem tehetnek ezek adásvételére.

A javaslattétel tilalma, illetve korlátozása pedig az az elem, amely átvezet az uniós irányelv következő gondolati egységére, a tőkepiaci nyilvánosság melletti hiteles tájékoztatás biztosítására. E tekintetben a jogszabály megkülönbözteti a befektetéselemzői és a pénzügyi újságírói tevékenységet.





>> Előírások elemzőkre és újságírókra



A befektetéselemzők tekintetében a jelen hazai szabályozás meglehetősen kevés megkötést tartalmaz, merevebb szabályok csak a befektetési tanácsadókkal szemben vannak érvényben. Ez ugyanis már egy megbízási jogviszony, amelynek keretében a tanácsot megvásárolják, tehát a teljesítéssel szemben pénzügyi ellenszolgáltatás áll. A befektetési tanácsadás engedélyköteles tevékenység.

A befektetéselemzés viszont ingyenesen történik, jellemzően nagy pénzügyi szolgáltatók "szakmai ajánlólevélként" tesznek közzé ilyeneket. Így ezen területre csak a tőkepiaci törvényben foglalt összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, illetve a jogszerűség a versenytörvény szempontjából is vizsgálható, azaz hogy a kibocsátott értékelés nem sérti-e a szabad verseny elveit.

Az újságírás ugyanakkor elsősorban a befektetővédelem szabályrendszerébe illeszthető, hiszen a tájékoztatási kötelezettséggel, illetve a tájékozódáshoz való joggal függ össze. A fenti két esetben az uniós előírás kimondja, hogy az ajánlások, illetve értékelések közzétevői kötelesek saját anyagi érdekeltségeiket is közzétenni, hogy az olvasók ennek tudatában értékelhessék a kapott információkat.